Reisner Ferenc: Csernoch János hercegprímás és IV. Károly - Studia Theologica Budapestinensia 4. (1991)

IV. Károly kísérletei a magyar trón visszaszerzésére

kor reánk szomszédaink. Egy idő múlva nyíltabban lehet a múltban a király ellen felhozott rágalmakat cáfolni, s azon jó tetteket ecsetelni, melyekkel népe javán fáradozott. De mindenesetre tenni kell a Királyért valamit, valaminek történnie kell, ami nemcsak platonikus és titkos megnyilatkozása a loya- litásnak, mert ez nem elég."9

A következő hónapokban Boroviczény több titkos információt is eljuttatott a császárhoz XV. Benedek pápától, amelyek a nyugati hatalmak támogatásáról biztosították Károlyt.10 11 A Vatikán elvben helyeselte a Habsburg restaurációt, és szívesen látta volna, ha Bajorország, Ausztria és Magyarország egyesítésével egy nagy katolikus monarchia jön létre Közép-Európában. A tervet azonban 1920-ban még nem tartotta megvalósíthatónak. Károlynak a megfelelő időpont kivárását tanácsolta, és ilyen értelemben tárgyalt a magyar legitimisták vezetőivel is.11

Budapestről és Bécsból a német ügyvivők által kapott tájékoztatás a Vatikánból kapott információkat megerősítette.

„Károly király és feleségének személye garancia arra nézve, hogy Ausztriát és Magyarországot nem csatolják újra Németországhoz."12

Ausztria és Németország szocialista kormányai ugyan ellenezték a Monarchia felélesztését, de mind a két országban jelentős legitimista mozgalom bontakozott ki, erősen katolikus színezettel. Éles Habs- burg-ellenes álláspontot foglalt el a kisantant, különösen Csehszlovákia és Jugoszlávia.13 * 15 A szövetséghez 1921-ben csatlakozott Románia

9 Karsai: im. 128.o.

10 TS. 1921-1922

11 Karsai E., Nemes D.: Az ellenforradalom hatalomrajutása és rémuralma Magyarországon 1919-1921.

(Bp. Szikra, 1956.1.k. 509.o.)

u Politisches Archiv des Auswärtigen Amtes, Bonn (továbbiakban: PA AA. Bonn) Politik 11, Nr.2. Bd.l.

Budapest, 1920. augusztus 22.

15 Függelék: IV.

123