Reisner Ferenc: Csernoch János hercegprímás és IV. Károly - Studia Theologica Budapestinensia 4. (1991)

Erőfeszítések a béke megteremtéséért

esélyeit, mert utóda Ribot merev és bizalmatlan politikusnak mutatkozott. A tárgyalásoknak az lett a vége, hogy az angolok nézetét osztva a franciák is az elutasítás mellett döntöttek.

„Semminő békeajánlatról sem lehet tárgyalni Ausztriával az olasz kormány álláspontjainak tekintetbevétele nélkül. Azok az ajánlatok pedig, amelyeket tudomásunkra hoztak, teljes hallgatással mellőzik az olasz követeléseket. Másrészről a Saint-Jean-de-Maurienneben lefolytatott tanácskozásokból kitűnik, hogy az olasz kormány nem hajlandó lemondani azoknak a hadicéloknak az egyikéről sem, amelyeknek hangoztatásával a háborúba indult. Ilyen körülmények között nincs célja annak, hogy olyan tárgyalásba kezdjünk, amely csak kudarccal végződhetik. Ha egy adott pillanatban és más körülmények között, az osztrák kormány úgy találja, hogy újabb erőfeszítéseket lehet tenni egy különbéke érdekében, számolnia kell az olasz igényekkel, amelyek egyként irányulnak Triesztre és Trentinora.

IV. Károlynak Franciaország és a francia hadsereg irányában kifejezett rokonérzését egyébként a francia oldalon örömmel vették tudomásul."24

Sixtus erre az alábbiakat válaszolta:

„Küldetésem eredményét a császár elé fogom terjeszteni. Sürgetően tanácsolni fogom neki, hogy vegye tekintetbe a szimpátiát, melyet Anglia és Franciaország tanúsít vele szemben. De neki kell eldöntenie, hogy mit tehet és mit kell tennie?

Én személyesen csupán Franciaország érdekében az ő kizárólagos előnyére cselekszem. Ezért ragaszkodom Elszász-Lotha- ringiára vonatkozó nagyon világos nyilatkozathoz, mely számunkra fontos, s amely kézzelfogható és megcáfolhatatlan módon bizonyítja, hogy Ausztria Németországtól függetlenül cselekedett és ezt megkaptam.

24 Sixtus-levelek: im. 27.o.

74