Reisner Ferenc: Csernoch János hercegprímás és IV. Károly - Studia Theologica Budapestinensia 4. (1991)

Az utolsó magyar királykoronázás

Az utolsó magyar királykoronázás

„...Vedd figyelembe, hogy minden hatalom Istentől van, aki által a királyok uralkodnak és a törvényhozók igazságos törvényeiket meghozzák..."

Ferenc József halála után Károly átvette a birodalom kormányzását. Csernoch János hercegprímás ösztönzésére hamarosan bejelentette igényét a magyarországi rendeknek, hogy a koronázás által kíván Magyarország apostoli uralkodója lenni.'

Az elhúzódó háború nagyon megnehezítette a koronázási ünnepségek előkészítését. A program összeállítására kijelölt bizottság 1916. dec. 4-én tartotta első ülését. A koronázás színhelyéül a budai várat jelölték ki. Az előkészületek komoly munkálatokat igényeltek. A Mátyás templom egész világítását felújították. Eltávolították a padokat, és Károly kérésére amfiteátrum-szerű emelvényeket készítettek, hogy mindenki jól láthassa az eseményeket. A Szentháromság szobor körül az eskütétel színhelyéül díszes emelvényt készítettek, a Szent György téren pedig megépítették a koronázási dombot. Mindkét téren 4000 ember befogadására alkalmas tribünöket emeltek, így lehetővé vált, hogy a koronázási aktus minden mozzanatát kb. 8000 ember kísérje figyelemmel. Külön nagy gondot jelentett a koronázási ajándékok és a királyné ruhájának az elkészítése.1 2 Az előkészítő munkálatok december 30-ig szakadatlanul folytak, hogy a vár méltó helye legyen a koronázási ünnepségeknek.

A királyi pár 1916. dec. 27-én délután érkezett Budapestre vonattal a Nyugati pályaudvarra. Fogadására megjelentek a m.kir. minisztéri1 PL. Csernoch, Cat.B. Acta Coronationis Caroli IV. (198.1. A koronázási Hitlevél) /A továbbiakban ACC./

2 A királyné ruhájának elkészítéséhez 26 méter anyagot és 15 kg színaranyat használtak fel.

49