Reisner Ferenc: Csernoch János hercegprímás és IV. Károly - Studia Theologica Budapestinensia 4. (1991)

Csernoch János hercegprímás élete

dolkodásban tapasztalható sajnálatos változásokra. Megszervezte Esztergomban a Népakadémiát, az első előadást ó személyesen tartotta. Vezető szerepet töltött be országos szinten is a különböző egyesületek létrehozásában és támogatásában.* 33

Sokrétű tevékenységére a Szentatya is felfigyelt és meggyőződött róla, hogy Magyarország hercegprímása komolyan veszi feladatkörét. Amikor Scapinelli bécsi nuncius átadta hivatalát utódjának Valfre di Bonzonak, azt tanácsolta, hogy a nehezebb ügyekben hallgasson Csernochra, mert amit ó ajánl, abban meg lehet bízni és végre is lehet hajtani.33 Ennek következtében a Szentszék magatartása is megváltozott Csernoch személyével kapcsolatban, a korábban táplált előítélet kezdett eloszlani.

Bíborosi kinevezés

X. Pius pápa, hogy kifejezze Csernoch János iránti elismerését, 1914. május 25-én bíborossá nevezte ki. A pileolust Alesandroni Cermatori testőrkapitánnyal küldte a Szentatya, és a kormány képviselőinek a jelenlétében vette át Esztergomban a kitüntetett főpap. A bíborosi birétumot Monsignore Nardone vitte Bécsbe Őfelségének, mert a Monarchiában a birétumot mindig az uralkodó tette az új bíboros fejére. Ferenc József császár a trónörökös Ferenc Ferdinándot bízta meg a birétum átadásával. A király az átadás előtti nap audiencián kívánt találkozni Magyarország prímásával. A prímás két nappal az ünnepélyes átadás előtt érkezett Bécsbe. A trónörökös még aznap délután négy órára magához kérette. A hosszú megbeszélésen a trónörökös Magyarország és Románia kapcsolatáról érdeklődött, nyugtalanították a délvidéki mozgolódások.

A birétum átadása ünnepélyes formában a Hofburg kápolnájában történt. Csernoch János prímás együtt vehette át kitüntetését Fried33 PL.Cat. C. 5760;6695;6505/1916

33 Meszlényi: im. 372-373.0.

36