Reisner Ferenc: Csernoch János hercegprímás és IV. Károly - Studia Theologica Budapestinensia 4. (1991)
Csernoch János hercegprímás élete
Héderváry miniszterelnök és Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter indítványára, és a Csanádi püspök diplomáciai képességeiben bízva kezdték el a régóta tervezett hajdúdorogi egyházmegye felállításával kapcsolatos tárgyalásokat. A Szentszéknél sokáig húzódott a döntés mivel az új püspökség részére a magyarnyelvű liturgia engedélyezését kérték. Csemoch személyesen utazott Rómába, és tárgyalt a Szentatyával, míg végül X.Pius pápa engedélyezte az egyházmegye megszervezését.“ Héderváry utódját, Tisza Istvánt azzal nyerte meg az ügynek, hogy a Szentszéknél kieszközölte a „Provida" néven ismert pápai konstitűció kiterjesztését Magyarországra, amellyel a protestánsok vegyesházasságok megkötésekor lényeges előnyökhöz jutottak. A miniszterelnökhöz a vallási különbség ellenére csaknem baráti viszony fűzte, ami egészen Tisza tragikus haláláig megmaradt.* 21 Kalocsai érsek Az Osztrák-Magyar Monarchián belül és az európai hatalmak között egyre növekvő feszültségek miatt a magyar országgyűlésre nagy feladatok vártak. A király is egyre inkább arra törekedett, hogy a magyar kormány és a magyar püspöki kar élére politikai tapasztalatokkal rendelkező emberek kerüljenek. Városy Gyula halálával 1911-ben megüresedett a kalocsai érseki szék. A magyar egyház és kormány egyhangúlag Csemochot jelölte az érsekség élére. Egyedül Rómának volt kifogása a kinevezés ellen, mégpedig azért, mert Csernoch engedékenységét a protestánsokkal szemben nem nézte jó szemmel. A király azonban ragaszkodott a jelölthöz, így a Vatikán kénytelen volt a kinevezéshez hozzájárulni. Ferenc Józseftől 1911. március 8-án vette át a kinevező okiratot, a római megerősítés X. Pius pápától április 20-án érkezett meg. 10 Lépőid Antal: Csernoch János (Becs, 1963.16-17.0.) 21 Dévényi Ivánné: Csemoch János tevékenysége az ellenforradalmi rendszer első éveiben (in: Századok 1977. 40.o.) 31
