Reisner Ferenc: Csernoch János hercegprímás és IV. Károly - Studia Theologica Budapestinensia 4. (1991)

A magyar egyház a konszolidáció időszakában

A király halála után a kormányzó az 1920.I.tc.3. paragrafusa értelmé­ben nem gyakorolhatta a főkegyúri jogokat. A püspökök kinevezése és a nagyobb javadalmak fölötti rendelkezés joga visszaszállt a Szentszékre. Az államhatalom nem szívesen mondott le a főkegyúri jog gyakorlásáról, ezért arra törekedett, hogy minél előbb rendeződjék. Magyarország és a Vatikán között régóta szünetelő diplomáciai kap­csolat, hogy diplomáciai úton tudja befolyásolni az egyház életét. Magyarországon 1826 óta nem volt nuncius. A Monarchia felbomlá­sa után rövid idő alatt helyreállt a kapcsolat. 1920. április 14-én alá­írták a kölcsönös megállapodást, a Szentszék pedig augusztusban felállította a magyarországi nunciatúrát.3 Az első nuncius Lorenzo Schioppa volt, áld elég rövid ideig töltötte be hivatalát. Nem nagyon ismerte a magyarországi viszonyokat, és a pécsi püspöki szék betöl­tésével kapcsolatban szembekerült a kormánnyal. A kormány vétót emelt a jelölt ellen, mert a nuncius a kinevezést tényként hozta tudo­másukra. A Szentszék a jelöltet elvetette, és a nunciust is áthelyezte. Utódját, Cesare Orsenigot - XV. Benedek pápa halála után4 - már XI. Pius pápa nevezte ki. Orsenigo azonban inkább jámbor pap volt, mint diplomata, került minden konfliktust. Túlzott óvatossága miatt a magyar egyház helyzetének rendezése is nagyon lelassult. A püs­pöki székek betöltésével kapcsolatban Gasparri államtitkár és Kle- bclsberg kultuszminiszter között szóbeli megállapodás jött létre 1927. március 24-én. Gasparri ígéretet tett, hogy a kinevezések előtt bizalmas tárgyalásokat folytatnak a magyar kormánnyal, és elismer­te a kormánynak azt a jogát, hogy a Vatikán jelöltjével szemben poli­tikai ellenvetésen kívül más jellegű kifogást is emelhet. Annak érdekében, hogy az egyház a lehetőségekhez képest függetle­nítse magát az állam gyámkodása alól, már 1848 óta a függetlenség megszerzésére törekedett. Mivel az egyházi önkormányzatból igen kevés valósult meg, az autonómia ügye a XX. század eleje óta ismé­telten előtérbe került. Az Országos Katolikus Tanács 1918-ban tár­gyalt az autonómia megvalósításának módozatairól, és közben ma­J PL. Cat. A. 951-953/1920. (felállítással kapcsolatos dók.) 4 PL. Cat. 273/1922. 161

Next

/
Thumbnails
Contents