Reisner Ferenc: Csernoch János hercegprímás és IV. Károly - Studia Theologica Budapestinensia 4. (1991)
Kortörténeti áttekintés
birodalmak között különböző érdekszövetségek jöttek létre. 1879-ben kihirdették a kettős szövetséget, mely az Osztrák-Magyar Monarchia sorsát a világuralomra törő Németországgal kötötte össze. Ferenc Józsefnek balkáni terveihez szüksége volt Vilmos német császár támogatására Oroszországgal szemben. Vilmos viszont katonai segítséget remélt a Monarchiától egy német-angol vagy német-francia konfliktus esetére. Ehhez a szövetséghez csatlakozott később a franciákkal szembenálló Olaszország, miáltal ez a titkos egyezség hármas paktummá bővült. Közben szerte a világban helyi háborúk folytak a még szabad területek megszerzéséért. Anglia, Franciaország és Oroszország félretéve az egymás közötti ellentéteket, egyre közelebb került egymáshoz. Lassan elhárult minden akadály az antant létrejöttének űtjából. 1892-ben a franciák és oroszok léptek katonai szövetségre, 1904-ben aláírták a francia-angol, majd 1907-ben az angol-orosz fegyvermegállapodási szerződéseket. A politikában ezzel kialakult a két szembenálló hatalmi csoport. Ausztria bel- és külpolitikai nehézségei miatt kénytelen volt feladni azt a nagybirodalmi elképzelést, amely Magyarország beolvasztásával vált volna teljessé. Az 1848-as forradalmat követő években a súlyos gazdasági nehézségekkel küzdő magyar néprétegek követelték a helyzet tárgyalásos rendezését. 1867-ben létrejött a magyar uralkodó osztályok megegyezése a Habsburg házzal és az osztrák uralkodó körökkel. A kiegyezés révén a Monarchia belső stabilitása viszonylag helyreállt. A magyar társadalomban is egyre nagyobb ellentmondások mutatkoztak. Ellentét állt fenn a magyar politikai vezetés és a nemzetiségi lakosság között. A különböző ajkú népcsoportok egyre kevésbé elégedtek meg a liberális szellemű 1868-as nemzetiségi törvényben biztosított vallási, nyelvi és kulturális jogokkal. Egységesítő törekvések kezdődtek, amely által erősödtek a különböző országokban élő rokon népek egymáshoz fűződő kulturális és politikai kapcsolatai. A szembenállás szinte minden társadalmi réteg között megerősödött. Ellentét feszült az úri és polgári középosztály, valamint a keresztény és zsidó kispolgárság között is. A magyar társadalmi közvélemény az ország Ausztriához fűződő kapcsolatának tekintetében sem képvi-
