Johannes B. Bauer: Az újszövetségi apokrifek - Studia Theologica Budapestinensia 3. (1994)
Apokrif levelek - Egy Titus-levél
számára, valamint a király szolgáinak és barátainak Krisztus bölcsességét kell hirdetnie, amelyre Seneca csaknem(!) megtért (sophiam, quam propemodum adeptum). Az utolsó levélben a „csaknem" mutatja, hogy a levélváltás hamisítója sem merte azt állítani, hogy Seneca keresztény lett. Ezt a következtetést legelőször Petrarca barátja, Giovanni Colonna vonta le a levélváltás alapján úgy 1332 táján.53 Bickel szerint ez a levélváltás már a III., de még valószínűbb, hogy a IV. században született. Hieronymus 392-ben publikált írókatalógusa már ismeri. Az egész merő stílusgyakorlatként keletkezett. A szerző aligha gondolt arra, hogy így tegye a Pál-barátok szívügyévé Seneca olvasását. Szándéka inkább az lehetett, hogy a filozófussal való meghitt kapcsolatra utalva emelje a nemzetek apostolának tekintélyét, hogy a meglehetősen darabos, latinra fordított Pál-leveleknek54 propagandát csináljon korának művelt emberei körében. Seneca ugyanis rossz stílusuk ellenére is tartalmi mélységük miatt nagyra értékelte ezeket. Végül nincs kizárva, hogy névtelen szerzőnket a Pál és Seneca közötti kapcsolatról más, korábban szárnyra kelt legendák ihlették, hiszen az ő korában működött Pál Rómában. Mindezen túl Seneca testvére volt annak a Gallionak, aki előtt — mint Achája tartomány prokon- zulja előtt — a zsidók Pált bevádolták. A prokonzul pedig nemcsak a vádat utasította vissza, hanem azt is eltűrte, hogy a zsinagóga elöljáróját, Sosthenest bírói széke előtt elpáholják (ApCsel 18,12-17). Gallio nem akart beavatkozni ezekbe a benső, zsidó viszályokba, ami a keresztény igehirdetésnek akkor jól jött.55 Egy Titus-levél Egy VIII. századból származó würzburgi kéziratban maradt ránk a Pál-tanítvány, Titus levele „A szűzi állapotról", amely az V. században keletkezhetett. Az ismeretlen szerző a szűzi élet díjának elnyerését tűzte maga elé célul, és határozottan szembefordul mindazokkal, akik lenézik a szüzességet. Különösképpen pedig azokkal, akik bár szóban magasztalják a szűzi életformát, de ún. „lelki házasságot" kötnek, amely érthetően megengedhetetlen következményeket von maga után (virgines subintroductae), mert valóban az aszkéta férfiak 66
