Johannes B. Bauer: Az újszövetségi apokrifek - Studia Theologica Budapestinensia 3. (1994)

Apokrif levelek - Pilátus irata Tiberiushoz

mennyivel inkább kell a keresztényeknek Isten számára szabadok­nak lenniük vasárnap." (13. beszéd 3.). Az 538-ban tartott III. orle- ans-i zsinat tiltotta legelőször a „szolgai munkát", és a 650-ben tartott roueni zsinat fogalmazta meg a mindmáig használatos szö­veget az ünnepnapi nyugalom meghatározására.46 Pilátus irata Tiberiushoz Tertullianus, a kereszténység védelmére készült írásában, miután beszélt Krisztus haláláról és feltámadásáról, a 21. fejezetben ezt írja: „Jelentette mindezt Pilátus, lelkében maga is már keresztény, Tibe- riusnak, az akkori császárnak, Krisztusról". Az Acta Pétri et Pauli­ban valóban maradt ránk egy ilyen levél. Annak ellenére, hogy a kéziratok Claudius császárt nevezik meg a címzésben, mindenkinek az a véleménye, hogy arról a levélről van szó, amelyre Tertullianus is gondolt. Ez a II. században keletkezett. A szöveg:47 „Pontius Pilátus üdvözletét küldi Claudiusnak! Nem sokkal ezelőtt történt valami, amit én magam derítettem ki.48 Mert a zsidók szörnyű büntető ítéletet vontak magukra és utódaikra irigy­kedésük következtében. Bizonyos, hogy atyáiknak szóltak ígéretek, hogy Isten a mennyből elküldi nekik az ő Szentjét, akit joggal kell királynak nevezni. Előre meg volt hirdetve, hogy egy szűz által fogja a földre küldeni. Ő jött el helytartói hivatali időm alatt Júdeábán. Őt látták, hogy vakokat tett látóvá, leprásokat gyógyított meg, bé­nákat tett egészségessé, gonosz szellemeket űzött ki emberekből, halottakat támasztott fel, a viharnak parancsolt, a tenger hullámain járt, és sok más csodát vitt végbe, sőt az egész zsidó nép Isten Fiának nevezte őt. A vele szemben irigységgel eltöltött főpapok ezért elfo­gatták és nekem kiszolgáltatták. Egyik hazugságot a másik után hozták fel ellene; hogy varázsló és a törvény ellen cselekszik. Abban a hiszemben, hogy ez valóban így van, megostoroztattam, és kiszol­gáltattam kényüknek-kedvüknek. Megfeszítették őt és őriztették a sírját. Mialatt katonáim tartottak őrséget, a harmadik napon feltá­madt. Ez annyira feltüzelte a zsidók gonoszságát, hogy katonáimnak pénzt adtak, és azt kívánták: hazudják azt, hogy tanítványai lopták el a holttestet! A katonák a pénzt eltették, a történteket azonban nem 61

Next

/
Thumbnails
Contents