Johannes B. Bauer: Az újszövetségi apokrifek - Studia Theologica Budapestinensia 3. (1994)
Apokrif levelek - Jézus levelei
ezeket, vagy az Isten Fia vagy, aki ilyeneket cselekszel. írok tehát neked, és arra kérlek, fáradj el hozzám, és gyógyítsd meg fájdalmamat, amelyben most szenvedek. Azt hallottam ugyanis, hogy a zsidók zúgolódnak ellened és a vesztedet akarják. Igaz ugyan, hogy városom nagyon kicsi, de tiszteletben álló, mindketten megférünk benne." (Jézus „válasza" Ananiás futár által Abgár fejedelemnek.) „Boldog vagy, mert hittél bennem, bár nem láttál engem. Meg van írva ugyanis rólam, hogy akik látnak engem, nem hisznek majd bennem, azért, hogy akik nem láttak engem, higgyenek és éljenek. Ami pedig az általad írt meghívást illeti, hogy menjek el hozzád, arra azt válaszolom, hogy most be kell töltenem mindazt, ami miatt küldettem, és miután beteljesítettem, vissza kell térnem ahhoz, aki küldött engem. Visszatérésem után azonban elküldöm majd hozzád egyik tanítványomat, hogy gyógyítsa meg betegségedet és életet adjon neked, meg hozzátartozóidnak." Ugyanebből a levéltárból vette Eusebios azt a hírt is, hogy ennek következtében küldte Tamás apostol Tádé apostolt Abgárhoz Jézus mennybemenetele után. Ez a Tádé vagy Addai csodáival és prédikációjával áldásos működést fejtett ki, megnyerte a kereszténységnek Edesszát. Mi igaz az egészből? Eusebios nem árul el kételyt, feltehetően tényleg előtte voltak efféle szír iratok, amelyeket lefordított, mert a görög szövegezés néhány sajátossága amellett szól, hogy az eredetije nem görögül íródott. Már a 19. században is érveltek tudósok a levélváltás hitelessége mellett. Ellene szól viszont az a tény, hogy az Eusebios előtti korban senki nem tud a levélváltásról, még az Edessza megtérését retorikus tónusban magasztaló Efrém (t 373) sem. Ha tényleg birtokukban lettek volna az annyira szent dokumentumok, azokat nem hagyták volna századokon át porosodni, hanem nyilvánosságra hozták volna. Sok minden szól Walter Bauer feltevése mellett, hogy nevezetesen Edesszában találták ki ugyan az Abgár-legendát, (feltehetően Kuné püspök és köre), de nem merték azt ott nyilvánosságra hozni. Ezért játszották a szövegeket Eusebios kezére, aki Egyháztörténetéhez mindenütt gyűjtött anyagot, azzal a jogos reménnyel, hogy írásában ő majd nyilvánosságra hozza, ami meg is történt. Edessza igazhitű keresztényeinek az az előnye származott 58
