Johannes B. Bauer: Az újszövetségi apokrifek - Studia Theologica Budapestinensia 3. (1994)
Apokrif evangéliumok - Gnosztikus evangéliumok
A Tamás-evangélium utolsó logionja (114.) így hangzik: „Simon Péter ezt mondta nekik: Mária menjen el tőlünk, mert a nők nem méltók az életre. Jézus erre ezt mondta: íme én vezetem őt, hogy férfivá tegyem, ő is élő lélekké váljon, veletek férfiakkal egyenlővé. Mert minden asszony, aki férfivá teszi magát, be fog menni a mennyek országába". Ismerjük már ezt a felfogást az Egyiptomiak evangéliumából. Érdemes azonban megjegyezni, hogy éppen Péter ajkára adja azt, hogy az asszonyok nem méltók az életre, ugyanakkor az apostol határozottan azt írja, hogy az asszonyok „a kegyelmi életben örököstársak" (lPét 3,7). Úgy tűnik, a 114. logion gnosztikus kommentár e kérdésben. Megfigyeléseink alapján fel kell tételezni, hogy a Tamás-evangélium gnosztikus szerzője az általa közölt összes Jézus-mondást és példabeszédet saját gnosztikus interpretációjában adja elő. Ez, mint láttuk, nem ment változtatások nélkül. Ennek ellenére sem biztos, hogy a mi kánoni evangéliumi szövegeinket kivonatolta. Különben sem egészen helytálló egyetlen kompilátorról beszélni, mert majdnem bizonyos, hogy az utolsó gyűjtőnek voltak elődei. Kimutathatóan ezek is merítettek kánonon kívüli forrásokból, biztosan átvettek egy-egy alkalommal hagyományos anyagot is, amely a mi szinoptikusainkkal párhuzamban áll. Ugyanúgy a Nag-hammadi-i III. kódexben (X) közvetlenül a Tamás-evangélium után következik a Fü- löp-evangélium21. Erre még fokozottabban érvényes az, amit a Tamás-evangéliumról megállapítottunk, nevezetesen az, hogy nem nevezhető evangéliumnak az általunk használt értelemben. Az, hogy ennek ellenére így nevezi magát, azt árulja el, hogy az evangélium szó használatával már meglévő irodalmi termékre gondoltak. Amíg a Tamás-evangélium — amely éppúgy jogtalanul visel apostolnevet, mint a Fülöp-evangélium — az Úr Jézus egyes mondásaiból áll, a Fülöp-evangélium semmi más, mint antológia, florilégium, különböző tartalmú szövegekből kötött csokor, amelyből nem is kevés gnosztikus, közelebbről Valentinianus ismertetőjegyeket mutat. Jó része azonban biztosan ókeresztény szövegekből származik, amelyeket utólag tettek alkalmassá gnosztikus értelmezésre. Kéziratát a kop- tológusok meglehetősen nagy bizonyossággal a Kr. u. IV. századra teszik, s szinte biztosan görögből készült fordítás. Ezek az írások ősiek, valószínűleg a II. századból származnak. Közülük sokat — 30
