Nagy Nep. János: Hierolexicon polymathicum latino-hungaricum (Szombathely, 1845) - VL.1775

<<

53

ü.

U b i o r u m a r a, kölni érsekség, Rajna mellett poroszországban.

Újvári n um, ( Neuhausel,) Érsekújvár, magyarországban, Nyitra vármegyében.

Uliarius, Elerona, püspökszékes város francziaországban ; 2) L’isle, és Reá, szigetek szinte francziaországban.

Ultonia, (Guilli,) Ulster, irhoni tartomány.

Ultrajectum, Utrecht, hasonnevű tartomány’ fővárosa Belgiumban.

Ulyssaea, (Ulyssipolis,) Lisabon, Por- tugallia’ fővárosa.

U ng aria, magyarország.

Utinum, Udine, erős város, friuli tartományban Olaszországban.

Utopia, Sehon.

Uxama, (Borgo d’Osma, Xama) Douro folyó melletti város ó Castiliában.

Uzeda, (Azeda,) spanyolországi mezőváros uj Castiliában.

V.

^ aeia, (Vacium,) Vácz, püspökszékes város Pest vármegyében.

Vaegisia, Waegis, város, Lucern Can tonban Svájczban.

Vagus, Vág, folyó, magyarországban.

V a 1 & c h i a, oláhország.

Valentia, 1) Valence, város francziaországban; 2) Valencia, tartomány spanyol- országban; 3) Valence, város Lombardiá ban.

Valentia ad Mi ni ura, Valenza deMin- ho, város Portugalliában.

Valles Pedemontanae, (des Valees) piemonti völgyek Olaszországban.

Vallia, (Cambria,) valesi fejedelemség ángolországban.

Vallis oletum, (Pintia, Valladoletum,) Walladolis, püspökszékes város ó Castiliában Spanyolországban.

Vallis Teliina, (Veltlin,) város alsó Graubiindenben Svájczban.

V a 1 o n i a , ( Valogrié) mezőváros Norman- diában francziaországban.

Van dali ti a, (Andalusia,) tartomány Spanyolországban.

V áradinum, (Magnovaradium,) Nagyvárad , püspökszékes város magyarországban Biharmegyében.

Va risci a, (Vogtlandia, terra advocatorum) Voigtland, szászországi tartomány.

Var so via, (Varsavia,) Varsó, Lengyel ország’ fővárosa.

Var vicum, YVarvick, kies városka ángolországban.

Vasco, basko nemzet, vaskó nép. as conia, Bask, vaska tartomány, e c t i s, Wight, sziget keletszászföldön ángolországban.

Vei ssenfelsa, (Leucopetra) Weissen- fels) naumburgi herczegségben szászországi kies város.

Veíavia, Wellau, Pregela, patak melleti város natangeri kerületben poroszországban.

V e 1 i t r a e, (Beletri,) kies mezőváros Cara- pagna di Romában Olaszországban.

Vendograecium, (Vindograecium, Sla- vograecium , ) Wendgrécz , stájer város ausztriai birodalomban.

Veneta, urbs, (Venetiae,) Velencze, hasonnevű olasztartomány’ fővárosa az ádriai tenger’ partján.

Venetae paludes, velenezei tavak.

Venetiae, Vennes, püspökszékes város Bretagneban francziaországban.

Venetorum principatus, (Venden, Gustroiv, Vandalia,) vendi herczegség szászországban.

Venusia, (Venosa,) Horácz’ házája Ca- labriában.

Ver binum, (Versins,) francziaországi város.

Vercellae, Vercelli, püspökszékes város, Piemontban Olaszországban.

Verodunum, (Verdun,) Mosa’ partján püspökszékes város Lotharingiában.

Vers alia, (Versailles,) mezőváros királyi diszlakkal francziaországban.

Verulamium, (Verolanium,) St. Albano , régi britt város.

Ververiae, (Verviers,) mezőváros lüt— tichi püspökségben Belgiumban.

Vés alia, Vezel, erős város ele vi herczegségben Westphaliában.

V e s o n t i o , (Viso, Bisancz, Besanco) ter- jelmes érsekszékes város Lotharingiában.

Vesulum, ( Vesoul, ) középszerű mezőváros Lotharingiában.

Ve sün a, (Vesunna, Vesonna , Petricori- um) Perrigeux, püspökszékes város fran- ciaországban Guienna tartományban.

Vetteravia, (Wetterau,) tartomány Rajna’ felső vidéken.

Vetzlavia, (Weczlaria, Weczlar) felső hassiai város Rajna’ vidékén.

V e u r n e s, (Turnae,) Teurnes, mezőváros Flandriában.

V i a d r u s, (Oder) németországi folyó, másként Gullialus.