Nagy Nep. János: Hierolexicon polymathicum latino-hungaricum (Szombathely, 1845) - VL.1775

34

országban, hol sz. Anna’ teteme őriztetni moudatik.

Apulia, Apu glia, olasztartomány az adriai tenger mellett.

Aquae, (Urbs Aquensis, Aquisgranum, Aachen (Aix) jülichi német herczegség- ben több császári koronázásról neves város ; 2.) Aquue, seu civitas aurelia Aquen- sium, Baden, város a’ hasonnevű határ- grófságban.

Aquae Augustae, Acqs, püspöki város jeles ferdövel franziaországban.

Aquae calidae, vel solis, Bath, án- golországban britt földön jeles város.

Aquae Flaviae, (Chiaves, Chaues) erősséggel ellátott város Portugálliában spanyol határszélen Tralos montes tartományban.

Aquae Gratianae, (Aix) Sabaudiában (La Savoie) kis mezővároska ferdéiről híres.

Aquae Helvetiae, (Castelia Aquarum) Baden, helvét köztársadalomban badeni cantonban.

Aquae mattiacae, (Wisbadena) Wis- baden, nassaui herczegségben Máinz’ vidéke mellett város hasonnevű kerülettel.

Aquae mortuae, (Aigues Mortes) mezőváros Rhodan folyó mellett franczia- országban.

Aquae regiae, (Sbaitla) Afrikában By- zaciumban.

Aquae plumbariae, (Plombieres) savanyú vízről jeles város lotharingiai (Lorraine) kerületben.

Aquae pulchrae, (Aqua pnlco) Mexicoban réves város.

Aquae saxonicae, Acken, város szászföldön.

Aqnae sextiae 1. Aquae Gratianae, (Aix).

Aquae Statiellae, (Statiellorum) A- qui, püspöki város Olaszországban Mont- ferrat herczegségben.

Aquae Tarbellinae, 1. Aquae Augustae.

Aquae Tibilitanae, (Culle, Chuli) Afrikában Numidiában város.

Aquae tulco, (Aquatulco) rév a’ csendes tengeren Mexicoban.

Aquile ia, (Aigle) nagy falu Rhodán folyó mellett Schweiczban.

Aquileia, (Aquilegia)Algar, hajdan je les ősérseki város, ma kis falu Friuli- ban (Forujulium).

Aquisgranum, 1. Aquae.

Aquitania, Aremorica, franczia tartomány’ latin neve; másként Guienne.

Aquula, 1. Acula.

Arabo, Rába folyó magyar országban.

Arania, (Aren) skót sziget.

Araris, Szaone, Szajona, franczia országi folyó.

Arauris, (Erault) francziaországi for rásfolyó.

Arausacus, (Arabrace) helység kis Örményországban Euphrat folyó mellett.

Arausiensis principatus, oranimi

herczegség.

Arausio, (Orauge) város franczia országban Provinceban, hol a’Hugenották’ iskolája hajdan virágzott, ’s hol 441-ben és 529-ben zsinat tartatott.

Arausis, 1. Arausio.

Arausorium, (Oranienbaum) Dessau- ban szászföldön.

Araxes, (Aras) neves folyó , melly He- rodot szerént Európát Ázsiától elválasztá.

Arberga, helvét város Ar folyó szige tében.

Arcegovina, (Herczegovina) európai törökföldön város hasonnevű kerületben.

Arces duae, (Dardanellae) Dardanellák.

Archangelopolis, (Fanum S. Archan- geli,) Gorod, orosz birodalmi város.

Ardinacha, (Armacha, Armagh) érseki város Hiberniában, vagy is Irhonban.

Ardretum, (Ardres) franczia országi erősség Picardiában.

Ardue nna, (Arduennorum sylva, Ardennes) haraszt, nagy erdőség franczia országban.

Arelas, (Arelate, Arles) érseki város nyugoti franczia országban.

Aremorica, (Armorica) Bretagne, tengeri város , a’ Celták tudniillik így neveztek általán minden tengerparti várost.

Arenacum, ( Arnheim ) Rajna’ partján erős vár belgaföldön.

Areopolis, (Rabbath Moab) város Ará biában, mellyet hajdan a’Moábiták bírtak.

Aretium, (Arezzo) püspöki város a’ Tiber’ partján.

Argatelva, (Argilia, Argile) skót tartomány.

Argentina, (Argentoratum) Strassburg, a’ rajnai kerületben neves város.

Argyropolis, (Potosi) terjelmes város Peruban de la Charcas tartományban.

Ari minium, (Rimini) püspöki város Ro- mognában, az egyházi birodalomban.

Arlape, (Bachlarn,) Erlaph folyó melletti város Ausztriában.

Armenia, Örményország.

Armorica, (Normandia) Aquitania 1. Aremorica.

Arnus, Arno, folyó Olaszországban.

Ar óla, Aár, folyó helvét köztársadalomban.

Arosia, (Árosén, Westerns,) püspöki város Szvédhonban, Westermanniában.

Arrabo na, (Jaurinuin) Győr, kir. város a’ Duna mellett magyarországban hasonnevű vármegyében.

Arras, (Atrebatum, Atrebatiae) Atrecht, terjelmes püspöki város Belgiumban.