Nagy Nep. János: Hierolexicon polymathicum latino-hungaricum (Szombathely, 1845) - VL.1775
4 OS VIC—YIN. (Q vtyMci - tfv&u ' ür&tfé'\>L&f Vice-rex, alkirály. Vigere, divatozni, viritni, virányzani, Vick-tavernicus, altárnok. élénk lenni. Vicem pro vice, szeget szeggel, kői- Vigil, őr, drálló, éber, vigyázó; vicsorít kölcsönért. gil nocturnus, éjőr. Vices, íz; altera vice, másodízben; Vigilantia, őrködés, vigyázás, éber- alia vice, máskor. ség, ébredtség, szemesség, éberkeVicesgerens, helyettes, helytartó. dés; vigilantia Christiana, kereszVicesimalitas, huszadrész. tény éberség. Vicesimarius, huszas. Vigilare, őrködni, vigyázni, éberkedVicinitas, szomszédság. Vicinus, szomszéd. Vicissim, viszont, viszontag. Vicissitudo, viszontagság, viszály Vicleffitae , ViclefF János eretnek’ tévtársai. Victima, véráldozat, állatáldozat. Victitare, éldegélni, életezni, élelni, tengődni, táplálódni. Victitatio, éldegélés, életezés, élelés, tengödés. Victor , 1) győztes, győzödelmes, diadalmas; 2) Vidor s. papa mart., sz. Gerö pápa vértanú, Jul. 28án. Victoria, 1) győzelem, győzödelem, diadal, diadalom; 2) Victoria s. ni, szemeskedni; vigilantibus jura, szemesnek áll a’ törvény. • Vigilia, 1) őr, őrség, őrizet; 2) elő- önnep, ünnepest, örnap, virradat; vigiliae diurnae, nappali őrök; nocturnae , éjjeli őrök; nundinales, vásár örök; tabernariae, kalmárbolti örök; vigiliarum praefectus, őrnagy, föörmester; vigilia funebris, virasztás. Vigor, 1) divat; 2) erő; 3) süker; 4) virány, vidorság, élénkség; vigor animi, lelki vidorság; vigor juris, törvénykelet, törvényerő; vigore cujus, minek erejénél fogva; vigor vitae, életerő, élénkség. virgo , sz. Victoria (Geröke) szűz, Vigorositas, 1) divatosság; 2) sü- Dec. 23án. keresség; 3) élénkség, vidorság. Victorinus s. mart., sz. Yictorin vér- Vigorosus, 1) divatos; 2) sükeres; tanú, Sept. 5én. Victuale, életszer, éleltnény, élemény, élelék. Victuatio , élelmezés, éleményezés, táplázás. Victus , élelem, tartás, láp, élettáp, tápla. Vicus, falu, falv. Videns, látó, látnok, próféta, jósló. Videre, látni; videri, látatni, látszani. 3) élénk, vidor, virgoncz, pozs- gás. Vilhelmina s. virgo, sz. Vilma szűz, Máj. 28án. Vilhelmus s. abbas, sz. Vilmos apát, Jul. 5én. Vilibaldus s. Eppus., sz. Vilibáld püspök, Jul. 7én. VíLiPENDERE, ócsárlani, becsmérlem’, lealacsonyitni, lealázni, hitványolni. Vidimare, láttasítni, látomásozni, Iá- Vilipendium, ócsárlat, becsmérlet, le- tozni. alázat, hitványolat. Vidimatio, láttasítás, látomásozás, Iá- Vilipensio, activa, ócsárlás, becstozás, active; láttasittatás, látomá- soztatás, látoztatás, passive. Vidimatus , láttasitott, látomásozott, látozott. Vidua, özvegynő, özvegyasszony. mérlés, lealacsonyitás, lealázás, hit— ványolás ; passiva , ócsároltatás, becsméreltetés, lealacsonyittatás, le- aláztatás, hitványoltatás. Vilis, ócsár, hitvány, ócska, silány. Vidualis, özvegyi; viduale jus, öz- Vilitas, ócsárság, silányság, hitvány- vegyi jog; vidualis intertentio, öz- ság, ócskaság, vegyi tartás; vidualis successio, Villa, 1) major; 2) falu; 3) szállás, özvegyi örökösödés. tanya. Viduitas, vel viduvium, özvegység. Villanus, 1) majorbeli; 2) falusi. ^ iduus, özvegyember, özvegyférj; vi- Villicus, 1) bíró; 2) majoros, sáfár. duum agere, özvegykedni, özve- Vincentius s. mart., sz. Vincze vértagyen élni. nú, Jan. 23án. Vincentius Ferre-