Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

97

nak minden valótlanságok különösen is tökéllet- lenség. ’S minden valósagi hijány is tökélletlenség. Minden dolog az ö nemében tökélletes, melly a’ jóval annyira eggyez, mennyire ezéllyálioz képest eggyezhet. Igazi tökélletes az, melly semmi felsőbb tökéllelességnek, mellyre a’ dolog képes, ellent nem áll, vagy akadályt nem tészen. Csalfa tökélletesség az, melly a’ dolog felsőbb tö- kélletességének gátot vethet: p. o. az arany karika, aczél-rugó helyett, az órában , czélra való nem lévén, csalfa tökélletesség volna; az embernek is öntött vasból keze csalfa tökélletessége volna. Azért az olly valóságok, mellyek’ a’ dolog’ javával ellenkező valótlansággal köttettek öszve valóságos tökéi tétlenségek: p. o. az erős akarat a’ rósz indu- latu emberben; a’pénz a’rósz erkölcsű ember’ kezében. — A’tökélletes 1) annál nagyobb, kiterjedtebb, mennél több valóságok vannak egy dologban öszveköttetve: az ember tökélletesebb testével Öszveköttetve, mint lett volna testetlenül : testi valóságival több valóságai vannak, mint teste nélkül; a’ társaságba szövetkezett emberek is to- kélletesebbek, mint a’ rideg állapotban élők. 2) A’ tökélletesség annál nagyobb, mennél jelesebb, számosabb, hathatósabb valóságok vannak eggyütt a’ külön dologban. Az ember tökélletesebb minden látható állatnál: mert mind lelkében, mind testében, tötbb jelesebb hathatósabb valóságok fog- lattatnak akármelly állatáénál.

§. 122. A’ dolog magában véges, vagy vég nélkül való: Véges melly valóságokból és valótlanságokból áll, és így határos , hiányos. Vég nélkül való az, melly merő valóságokból áll,’s minden határ és hijány nélkül. Azért 1) a’ végnélkül-va- ló akármelly számú egybe halmozott végesekből nem állhat: mivel azok minnyájan határosak, hi- jányosak lévén határtalant, ’s hiánytalant nem te-