Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
82 gára, ’s rendeltetésére -kepes volna-e az ember? Az észnek tehát a’tanulatlan, tudománytalan, ’s kimíveletlen emberekből kiszólhatni, kiszóllania szükség. A’ közönséges eggyetértés az észnek a tanulatlanokból, tudománytalanokból, kimívelet- lenekbol kizengö szava; következőképp bizonyos is. A’ ki ezt megveti az emberi nem’ legfőbb javát pazarollya el, önnön eszét is becsteleníti. §. 100. Csak az a’ kérdés: hogy’ tudhatni bizonyosan meg a’ józan, közönséges egyetértést? Józan az, ha tudjuk, sotézezziik, annak az emberi nem’ javára, díszére, szükségei’ kielégítésére káromlását. Közönséges: ha tudjuk, sót érezzük, hogy az minnen magunkkal is közös; ha tudjuk , annak mindenkori, mindenütti kitündöklését saját vagy idegen tapasztalásból, hiteles tanúságokból , hagyományokból, irományokból; hogy az valamelly iskolából, valamelly Tanítótól, bizonyos üdoben, helyben, valamelly kéntetésbol, nem származhatott; ha tudjuk, hogy egész világunkra hihatott, ’s annak minden változásinak ellenére változatlan maradott, ’s mainapig az emberek’ vezérlésére egyaránt szolgái. §. 101. Az emberi tanúságok is, ha eggyen- ként, ’s általlyában tekéntetve , bizonyodást nem szereznek is bár, de ha többesen eggyezok, helyesek , szóval: ha hitelesek, szint olly meggyőzök; mint a’ Mathematikai kitételek, vagy minnen tapasztalásaink : Hogy Róma városa volt és van, hiteles tanúságokra nézve szint úgy kéntelenítetem én valónak, igaznak, elesmérni: mint a’ Anek 180 ° - át; vagy a’ Szent Gellért hegyének valóságát. T. i. ha az emberi tanúságok helyes tapasztalásból , látásból, hallásból, tapintásból, szaglásból eredtek; ha számos, különbfele sorsú, állapotú, józan, jámbor, igazság-szerető, Istenfélő tanuktól valók:
