Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

54

idén, úgy esztendőre is csak úgy terem a’ gabona, ha vetik; azt nem vetvén, könnyen éhségre juthatnánk. Szükséges erkölcsiképpen is, hogy legyen természet’ törvénye: ha a’ büzhedö halott negyed nap’ is, tovább is feléledhetne: azt el nem temethetnénk, bűzével megronthatná a’ levegőt, ’s a’ t. A’ Religyioi tekéntetböl is szükséges : ha természet’ törvényei nem volnának, azok gátolha- tatlanok se volnának; ha a’ gátlásnak helye nem volna, az Isteni, természetfeletti , kijelentés is lehetetlen volna. Hasznos is a’ természeti törvények’ létele : ha természet’ törvényi nem volnának, soha a’ változó világban mi légyen jó, mi rósz, el nem igazodhatnánk: a’ józanság légyen e káros, vagy a’ részegség, vagy mind eggyike mind másika. A’ természet törvényi tehát vannak is valóképp: ha pedig a’ természet’ törvényi bizonyosok is, vannak is: azok is, a’ miket lelkünk’ esinérete azokra nézve lejendoknek előre lát, tud, bizonyos esméretek.

<jj. 65. Ezekkel kivannak fejtetve mind külső mind belső tapasztalási esméreteink, mind a’ mostani , mind a’ múlt, és jövendő állapotokra nézve. Miképp kellessék külső és belső érzékeinkkel helyesen élni; mikor törvényesek tapasztalási értelmeink , Ítéleteink, kihozataink; miképp tehetni emlékezetünket erőssé, hívvé, világossá’s t. e’f. ? az alkalmaztatott Logika határozza - el. Lásd a’köz hasznú Logikánk’ második részét.

§. 66. Azokat, mellyek távul, vagy ügyesnek reánk nézve, hogy érzékeink által felfogha- hatatlanok , tapasztalhatatlanok , csak eszünk fén- nyénél láthatni bé, és pedig vagy okoskodva, vagy a’ közönséges eggyetértésre nézve. Ezek az észbeli esméretek tágos értelemben, és közönségesen. Különösen pedig az észbeli esméretek értelmek, vagy