Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
42 és nem igaz köztt szükséges különbséget tagadják, azt állíttyák, hogy ellenkezőjiknek nincs igazok, nekik pedig van; tehát tettekben kijelentik, hogy az igaz és nem igaz köztt különbséget lelhetni. 2) Tagadván a’ tárgyok közötti különbséget önnön magok és mások, önnön Philosophiájok és mások’ Philosophiája közötti különbséget is tagadják: miért támadnak tehát meg másokat? miért becsülik a’ magok’ Philosophiájat többre a’ másokénál ? 3) Ha a’dolgok köztt nincs semmi különbség: tehát a’ lévők, az így ’s nem így lévök köztt sincs semmi különbség; így nincs eggy bizonyos Pyrrho, nincs eggy bizonyos Philosophia. A’ mi valóságos ellenmondás. 4) Szükség kinek kinek valamit, vagy semmit, elesmérni: avval ki semmit se esmér el, híjába vetekedni; a’ ki valamit elesmér, vagy valamiért, ezt meg’ más valamiért, ezt megént más valamiért esmér el, ’s így vég nélkül. Evvel is híjába vetekedni : mert a’ vetekedésnek nem lehetne vége. Vagy valami bizonyos okra néz\e esmér el: p. o. mivel nem lehet valami lehető is nem is. S’ez valamit valónak esmér el: az ellenmondást t. i. 5) A’ ki tudja, hogy semmi se bizonyos: szükségképp tudja , mi a’ bizonyos valókéj^p. A’ Pyrrhonisták tudván, hogy a’ szemek, fülek, ’s a’ t. érzéki eszközök’ tanúsága nem bizonyos, tudjak tehát a’ bizonyost; azt állítván tehát, hogy semmit se tudnak bizonyost , magoknak mondanak ellent. 6) A’ Pyrr- honismus’ valóságos oktalanság : mert állítássoknak nem tudják kielégítő okát: annak se: hogy miért nem tudnak valamit. 7) A’ Pyrrhonismus vallójik- rais másokra nézve is veszedelmes: magokra nézve: mert nem tudván, hogy van tűz, viz, magokat tiizbe is, vízbe is vethetik; másokra nézve is: mert nem tudván, mi másé, mi tilalmas, mások’ saját- tyát kénnyökre pusztíthatnák, másokat öldökölhet
