Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
255 kíii-való lehet. §. 233. A’ világnak a’ végnélkül - valótól eredete ellen kifogások megczáfoltatnak. Az alkalmasztatott Metaphysikának III-dik része: az Isten-tudomány *, §. 234. Ez kétféle magában. §. 235. Az észbeli Isten - tudomány szerént az Isten’ értelme. Kánt’ ezéllyának esmértetése. §. 236. Az Istennek valóban létele megbizonyitátik. Schelling, Mendelsohn, Kánt’ bizonyításaik. §. 237. Az ellenvetések megfejteinek. Hegel’ fejtegetése Kantnak kifogására nézve. §. 238. Az Isten’ tulajdonságinak fundamentoma az Ő végnélkül valósága — tökclletessége (Deus ens absolutum) §. 239. Ebből értetődik az Ö fő tulajdonsága: függetlensége, magán valósága (per se subsistentia); mellyre nézve a’ Mindenségi - Istenség (Pantheismus) képtelenség. Hegel’ Pantheismusa eránt. §. 240. Második fó tulajdonsága az eggyetlen eggység. §. 241. Az Isten szükségképp való , változhatatlan, egyszerű, öröktől való, és mindenütt lévő. §. 242. Az Isten tiszta Lelki való (Spiritus purus). Személy. §• 243. Azért akármelly rend se lehet Isten. $. 244. Az Isten érlóségére nézve: mindentudó, ’s véghc. tétlen bölcs. §• 245. Akarattyára nézve: végheletlen szabad , szükségképp való, változhatatlan. $. 246. Az Isten mindenható. §. 247. Véghetetlen Szent. §. 248. Yéghc- ietlen igaz. §. 249. Kántnak ezek eránt hibáji. §. 250. Az Isten véghetetlen jó. §. 251. Az Isten’ jóságának ócsárlóji. §• 252. Gáncsoskodásaik elháríttatnak. §. 253. Epikurus, Cotta, és Bayle’ ellenvetéseire feleletek. 254« Az Istennek íő tulajdonságiból következnek: az JŐ irgalmassága , könyöriilelessége , igaz mondósága, hívségc, és boldogsága. §. 255. Az Isten’ munkái: §. 256. Fo munkája a’ világnak , és annak minden részecskéjinek teremtése; §• 257. Semmiből, csupán magától, nem öröktől fogva. §• 258. Szabad akarva. §. 259. Bizonyos vég- czélra. §. 260. Véghetetlen tökélletességinek kijelentésére , ’s különösen: jóságának és szeretetének kiárasztásá- ra. §. 261. Az okos teremtményinek lökélletesítése, ’s boldogíiása végett. §. 262. Különösen az Embereké
