Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

524 nyen eltávozlatliatta volna azokat az Isteni Gond­viselés, ha tökélletes volna: p. o. azokat meggátolván, vágj Őket vissza élésök előtt e’ világból kiszólít­ván, s a’ t. F. E’ gondolkodás helytelen: mert az Isten a’ szabad akarattal visszaélést lehetetlen­né nem tehette: Az okos állatokat olly szabad akarattal nem teremtheté, mellj visszaélhető ne legyen: mert ez szabad akarat lett volna, ’s nem is. Se külső se belsőképp se gátolhatta meg; Kén- telenítéssel: mert így szabad is nem szabad is lett volna az ismét. Erkölcsiképp: mennyire meggá­tolhatta , meggátolta eléggé: törvény - adásával, jutalom és büntetés’ kitétele, és kiszolgáltatása által. Dea’ rosznak, szabad akarattyának végbehaj­tása előtt eltörlésével se távoztathatta el a’gonoszt: mert az a’ szabad akarat magában is már vétek, már gonosz, már vissza élés. Más az: ha a’rosz- szat szabad akarattyának tellyesítése elolt e világ­ból kitörölné: hogy’ maradna a’megtérésnek he­lye a’bűnösre nézve? Hogy'lehetne az Isten vég- lietetlen jó, irgalmas y könyörületes magára nézve? Hogy' volnának a’ természet1 törvényei közönsé­gesek, és szükségesek? Az Isten tehát a’ szabad akarattal visszaélhetést lehetetlenné nem tehette. 3) Sok rosszak nélkül el lehetne a’ vilásr, ha az Isten reá gondot viselne. F. Kár, hogy nevezet szerént ama rosszak, mellyek nélkül e1 világ el­lehetne , ki nem jelentettek. Erkölcsi rosszak nél­kül, mint most éppen látánk, az el nem lehetett; hijányos rosszak nélkül se lehetett el: merta’ dolgok végesek, határosak,és csak eggvetlen eggylehet vég és határ nélkül való, az Isten. Munka, fáradság baj nélkül se lehetett-el: mert e1 világ pálya - fu­tás , erkölcsi iskola. Akadály, ellentállás viszon­tagság nélkül se lehetett el e’ világ: mert tökélle- tesítésünk’ tágos mezeje: melly akadály, ellentál­4

Next

/
Thumbnails
Contents