Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

520 na játékszín, La szőnyegét tetszésünk szerént fel is vonhatnánk, le is bocsáthatnánk. A’ csupa eset­nek csak az oktalan agyban van helye. 2) A’ híjába való bogár, büdös féreg , a’czu- dar nyű, ’s t. e’f. mi hasznunkra van? Mi szük­sége van reájok a’ világnak is? A’ fagyos havasok, a’ koj)ár hegyek helyett hasznosabbak nem volná­nak az arany - só bányás hegyek? Ezek az Isteni Gondviseléssel eggj^ezhetetlenek. F. ezek is mind merő csalatkozások: mert ezek nélkül se lehet el a’ világ: mellynek mindenféle különb különbek­ből szükség volt öszvekottetnie; az Isteni Jóság­nak minden lehetőkre szükség volt kiáradni. Hány ezerek nem vehettek volna részt az élet’ örömé­ben, ha bogarak, férgek nem lettenek volna ? Hány ezerek eledelem nélkül szűkölködtek volna, ha bo­garak , férgek, ’s a’ t. nem lőttek volna ? A’ fa­gyos havasoknak, a’ kopár hegyeknek is szükség volt helyüknek,lenni e’ világban: az Ö mélieik szü­lik a’ kutakat, folyó vizeket; gátollyák a’ rohanó szeleket: ellensúlyt tartanak a’ nagy tengereknek; ásványokkal, füvekkel hasznot hajtanak. Minda­zonáltal az aranybányás, sóbányás hegyekkel se szűkölködik a’ világ; ’s ha minden hegyek arany- sóbányások volnának: hol maradnának a’ ko, a’ vas, mellyekre nagyobb a’ szükség mint az arany­ra vagy a’ hegyi sóra ; ha arany annyi volna, mint a’ ko, arany nem volna; ’s a’ t. 5) A’ viz-áradás, a’ tüz-okadás, a’ föld-indu­lás nincsenek e’ kárunkra ? Megengedheti - e eze­ket az Isteni Gondviselés ? F. De mind ezek nem hirdetik-e az Istennek véghetetlen hatalmát?Nem hozhat-e? Nem hoz-e azokból a’ véghetetlen jó­sága különbféle hasznot is? Nem szolgálnak-e azok lökélletesítésünkre is mindazonáltal? ’s így nem a’ világ’ ezéllyára tartozandók-e egyetem ■

Next

/
Thumbnails
Contents