Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

30

nen belátásunkon, vagy a’ köz egyetértésen épülnek.—Nyíl ványosak, liaaz Ö kielégítő okokat tudni és előadhatni; vagy nem nyilványosok: mellyeknek kielégítő okát nem adhatni. Egy bölcsnek philoso- pliiai esniéreti észbeli nyilványosok: mert kielégítő okait tudja, adhattya; egy józan eszű ember’ esméreti nem nyilványosok: mivel kielégítő okait nem adhattya. II. Az idegen esméretek is kétfélék : vagy emberi tanúság’tekéntetén, hitelességén, vagy az Isteni tanúság’ tekéntetén, hitelességén alapulnak ; azért tekéntetieknek, hitelieknek is neveztetnek. Az első rendiekben érzékeink vagy eszünk’ tanúságában, a’ másadikakban mások’ tanúságában áll a’ kielégítő ok.

$. 41. A’ mi először a’ tapasztalási esméretin- ket illeti: hogy külső és belső tapasztalási esőiére link vannak, kétséget nem szenved: mert nem csak magunkat, gondolatinkat, kívánatainkat tudjuk mi meg; hanem a’ kívülünk lévő tárgyokat is p. o. a’ napot, holdot, földet, fákat ’s a’ t. De kérdés : mind a’ külső , mind a’belső tapasztalásaink az Ö tárgyaikkal eggyezők-e? Úgy tudjuk-e meg azokat, mint valóképp vannak? Mert a’külső tapasztalással ugyan mi csak az Ö képeiket, mel- lyeket bényomataikkal szerzenek, nem magokat a’ tárgyokat vesszük észre ; ’s így minnen előterjesztésünket, nem azokat nézzük. A’ belső tapasztalással úgy látszik ugyan, hogy magunkat, nem előterjesztésünket nézzük; de mindazáltal nem tud- liattyuk, ha tárgyal egyezoleg, igazan nézzük-e? Nézhetésünk, gondolásunk, nem tesz-e némelly feltételeket szükségesekké a’ tárgyok’ előterjesztésére? Nem tesz-e a’ tárgy’ jegyeihez valami formát, képeikhez valamelly rámát? mellyeknek kielégítő okok nem a’ tárgyban, hanem a’ mi lelkünk esméretiben vannak. Ha a’ mi néző és esme-