Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

299

2) Az Isteni k ön y Ör ü le te ss é g : midőn az Isten a’ bűnösnek, ha megtér, nem csak bűn-bocsánatot ád, hanem illendő elégtétel nélkül is örök büntetését elengedi ; könyörületes. Mind Irgalma, mind könyorületessége végnélkül való: mert kút- íejok is, a’ Jóság, végnélkűl-való.

5) Az Isteni Ig a zmon dó s á g: az Isten csak úgy jelenthetiképp magát mint Van a’ dolog ; se megnem csalhat, se meg nem csalatkozhatik: mert mindentudó , és véghetetlen Szent, hamis tanúságát nem Lehet.

4) Az Isteni H í v s é g : az Isten ígéretét, szavát megtartva: mert mindenható, mert szent, mert igazmondó. Azért Ígéretét tellyesíti csalhatatlanul.

5) Az Isteni b o 1 d o g s á g : mert tökélletes, magán álló, senkitől se függő, semmi valóság nélkül se szűkölködő, semmi hijányt vagy változást se szenvedhető. A’ tökélletesség’ érzésével párosut a’ véghetetlen boldogság: azért a’ természet’ szava: Boldog Isten!

§. 255. Az Isten’ munkái; így neveztetnek az Istennek ama tételi , mellyek az Istenen kívül mennek végbe ( Actiones ad extra. Operationes Dei). Az Istennek rendelései az Istenen kívül vitetnek véghez: p. o. a’.teremtés, ’s t. e’ f. A’ Metaphyfika az Isten’ munkáit csak közönségesen tárgyozza: mivel csak a’ közönséges esmére- lekkel van dolga. Az Isten’ munkái közönségesen e világban tűnnek ki; azért az Istennek munkáit e’ világra nézve szükség visgálnunk. Az Istennek közönséges munkái e’ világra nézve, csak ennek Istentől, mint kielégítő okától, eredetét és czélra iníéztetését illethetik: miképp jött légyen a’ világ eredeti okától léteire? miképpigazgattatik az vég- czéllyára? Az elsőre megfelel a’ Teremtés; a’ másikra a’ Gondviselés.

20