Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
az se gondolat, se tárgy szerént nem lehet. Gondolhatok én ugyan valamit p. o. háromszöget általijában elhatárazatlanul, de egy bizonyost létele nélkül nem gondolhatok. Gondolhatok valami dolgot, v. változást közönségesen elhatározatlanul, de egy bizonyos dolgot vagy változást úgy nem gondolkodhatok , hogy azt valami más mellett, vagy más utánn ne gondollyam: mert éppen ezen elha- tárazatikban áll az Ö bizonyos egységek. A’ létei tehát a’ dolognak telyes elhatárazata , legalább a’ lévő dolognak az elhatározat mivolti tulajdonsága. 5) Ha valamelly dologban valami leszen , változik , ezen külső vagy belső másulatnak kielégítő okának szükség lenni: mert mivel minden dolognak a’ két ellenmondói határozatokból egyike is másika is tulajdona lehet, kielégítő okának szükség lenni, miért annak egyike tulajdona és nem a’másika a’ két lehetők közziil, vagy is miért van egy- gyik jelen a’ másika helyett, miért változott egy- gyik állapot másikává. 4) Ezen kielégítő ok csupa valótlanságban , semmiben , hem állhat: mert a* valótlanság maga magát meg nem esmértetheti, tehát ama változásnak kielégítő okát seteheti esméretes- sé, s így a’csupa valótlanság, a’ semmi, annak kielégítő oka nem lehet. 5) Azon kielégítő ok magában a’ dologban se állhat; nem az Ő belső lehetségekben, mivoltokban.: mert ezek állandók, szükségesek, sőt öröktől valók is; az állandó, szükséges, öröktől való oknak okozati is állandók, szükségesek , öröktől valók; a’ kezdetiek , másu- lók, változók pedig nem illyenek. Nem állhat jelesen a’ dolgok’ valóságos tulajdonságiban: mert ezek szükségesek, változhatatlanok; a’ kezdetiek, másulást, felcserélést szenvedők pedig se nem szükségesek, se nem változhatatlanok. Nem állhat az ö valótlan tulajdonságaikban: mivel ezek 5
