Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
237 bebizonyítanak, szint oily bizonyosnak szükség annak lenni, mintha ennen szemeimmel láttam volna. Sőt a’ többes, állandó, egyformán bebizonyított csuda-tételről bizonyosabbak vagyunk mi, mintsem ha valamelly más természeti eset bizonyíttatott volna hé a’ tanuktól: mert a’ rendkiviil-valókra nagyobb a’ figyelmezés, szorosabb az észrevétel. A’ természet’ törvényeinek változhatatlansága eránt pedig a’ külső természet, a’ szem, fül igaz bíró nem lehet, hanem csak az ész, melly annak változhatóságát kéntelen elesmérni. 2) A’ Természet’ törvényeit csak huzomos tapasztalásból tudhatni meg; és így csak öszvetett okoskodással hozhatni-ki ( per inductionem); a’ter- mészeti dolgokat pedig mindöszvevenni, lehetetlen; tehát öszve foglalásból ki se hozhatni. Azért erántok bizonyosságát nem is szerezhetni. F. Hogy a’ természeti dolgokról valamit öszve foglalva helyesen kihozhassunk, erre nem szükség azokat eggyröl eggyig látnunk, vágy tapasztalnunk; elég ha azokban, a’ miket látunk , tapasztalunk valamit szükségképp tulajdonoknak látunk és tapasztalunk ; ezt minden azon eggy nemüekrol öszve- foglalva valónak helyesen kihozhattyuk : p. o. hogy megtudjam, ha minden madarak szárnyosak e ? nem szükség , hogy minden madarak’ szárnyait lássam; elég ha észre veszem, azokból, a’ miket látni, tapasztalni, hogy a’ szárnyosság a’ madaraknak szükségképp tulajdona, és helyesen öszve- foglalással kihozhatom: minden madarak szárnyosak. Ezen úttal móddal, feltétellel, a’ természet’ törvényeinek tudtára szert tehetni; ha pedig azokat megtudhatni , azokat is megtudhatni , a’ mik nem lehetnek a’ természet’ törvényei sze- rénti esetek. Következőképp a’ csudatételek ie16 *
