Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840
18 fejérség, az élet valóknak esmértetik magokat: mivel tételt, állítást foglalnak magokban: a’ nappal ugyan napfényt; a’ fejérség a’ színeknek vegyülve jelenlétüket, az élet a’ munkásságát tágos értelemben ; a’ valótlanok ellenben, tétel’ nent létét, megszűnést, tagadást jelentenek* hol nappalt, fejér- séget, életet nem veszünk észre , éjjelt, feketeséget, halált gondolunk, A’ valótlanokat tehát az Öellen- kezojikből, a’ valókból, esmérjük- meg mellékesleg. §.28. Megesmértethetik így magokat az ellenmondók is; p. o. a’ kerekes, nem kerekes asztal; a’ halt élő, ’s t. e’f. Mivel az ellenmondók csak egyszersmin d nem lehetnek bizonyos tárgyban eggyütt: mert egymást lerontyák; de egy más utánn, ’s külön, lehetők: p. o. a’ kerekes asztalból csinálhatni nem kerekest; az élő ember meghalhat. Az ellenmondók ezen egymásutánn, külön lehetőségük’ észrevétele által magokat megesmértethetik; az ellenmondók léteiének is tehát kielégítő okok azo megesmérlethetŐségök, magokban lehetségök. §. 29. Mivel az ellenmondók csak annyira es- mertethetik-meg magokat, mennyire bizonyos tárgyban eggyütt nincsenek; tehát az ellenmon- dási kitételnek, melly a’ Logikában fundamento- mos ok-fő, úgy van helye a’ Metaphysikában, ha így alkalmaztattatik: minden, a’ mi* van, ellenmondás nélkül való: vagy is: abban a' mi van, a’ van és nincs, a’ tétel és elvétel, állítás és tagadás eggyütt nem lehet. De fundamentomi kitétel nem lehet: mert abból: hogy egy dolog az, és nem az, nem lehet; egy tárgyat se es- mérhetni - meg. Fő kitétel se lehet: mert ezen Metaphysikai fökitételbŐl következik : minden dolognak kielégítő okának szükség lenni: ha egy dolog az is nem is lehetne, kielégítő ok’héjával vol-
