Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

16

tanak-e vagy se? Mivoltiképp valók e, vagy se? Ez: miképp? Hogyan? Esméretünk’ határán kiviül hagyatott; azoknak megfoghatására azért híjába törekednénk. Kik mindazonáltal törekedtek, nem csuda tehát, hogy megcsalatkoztak. A" kik p.o. magoktól kiakarták tudni, hogy miképp lett légyen e’ világ ? Az Istenből úgy folytatván ki e’ világot mint a’ hálót a’ pókból, vagy azt Istenné tévén, eszöket vesztették.

§. 25. A’mik különkiilönbeknek esmértetnek , kielégítő okaikra nézve is különbözők szükségképpen : így 1) a’ tulajdonságoknak, mellyek valamiben állandóul megvannak, valamelly állandóságát, állatot, szükség kielégítő okának gondolnunk : p. o. az arany’ nehézségének az aranyot: másképp állandóul lételöket meg nem foghatnánk.

2) Az állapotoknak, p.o. a’viz melegségének vagy hidegségének, kielégítő okát résznyire valami másban , magokon kívül, szükség gondolnunk: mert mivel az állapotok változandók; mivel előbb másképp , ellenkezőképp tapasztaltattak; tehát állat— tyokkal szükségképp öszve nem köttettek; azokat nem csak letteknek, hanem résznyire mástól letteknek is szükség gondolnunk : másképp mi szerezte légyen bennek ezen másulást, ezen uj öszve- köttetést, meg nem foghatnánk. Az, a’ mi illy állapot-változást, uj öszvekötletést okoz valamiben, mint a’ tűz a’ vízben, Oknak mondatik. Az ok tehát a’ változó állapotoknak újjonnan másképp lételeknek fundamentoma. Ollykor, ha az állapot- változás, újjonnan létei, állandó, csalhatatlan, p. o. az esső utánn a’ föld - megázás; annak okát állatinak (causa substantialis) szükség gondolnunk; így az esső a’ fold’ megázásának állati oka. S mivel ezen állandó, csalhatatlan változtatást valamelly állatban hatható, tehető ok nélkül nem gondol-