Fejér György: Az ember' kiformáltatása esmérő erejére nézve. Vagy is: a' közhasznu metaphysika (Pest, 1843) - M.840

nak , hanem az eggyenlő formájuak, kötetüek is egymásmellett vannak. 4) A’ rend szükséges esetiképp: ha a’belső vagy külső tulajdonságok bizonyos czélt kívánnak az eggyenlő dolgoknak egymásmellé helyheztetésére. P._ o. a’ föld’ holdja csak földünk körül, a’Jupiter’ holdjai csak Jupiter csillagzat mellett foroghatnak rendin. A’ rend által— lyában szükséges nem lehet.

§. 174. Az eseti rend’ fundamentoma: 1) Az eseti rend’ kielégítő oka a’dolgokban magokban nincsen, nem is lehet; tehát magokon kívül valami másban lehet és van csupán; azért rendben helyhezteté- söknek okát magokon kivül teszik fel: p. o. hogy a’ nap mint nap ott, hol van, és úgy, mint van, állyon az erősség-feletti csillagzatok’ sorában , ennek maga kielégítő oka nem lehet; annak kielégítő okának magán kivül szükség lennie. A’ könyvnek is , hogy eggyik fiókban áll, nem pedig a’ másikban, nem maga, hanem más oka szükségképp’. 2) Ha a’ rend többes, öszvetett is egyszersmind, nem csak magán kívül való okot,, hanem értelmes, eszes okot is teszen - fel egyszersmind ; ki a’ közönséges czélokat kigondolhatta, és minnyájokat azok képest helyheztette légyen: mert ha értelemmel és ésszel nem bírt volna, a’ többeknek eggy közönséges czélra képességöket, mellytől függ a’ rend, ki nem tudhatta, és minyájokat a’hoz képest el nem helyheztethette volna. 5) Illy értelmes, eszes ok nélkül az igen öszvetett és szép rend éppen lehetetlen ; Vegyük p. o. a’Homer’ Illiásában igen kitűnő rendet: abban Trója vé&zedelme folyó beszédben is , nem csak kötöttben ; nem csak ennyi, hanem amannyi; nem csak illyen hanem amollyan versekben is ; nem csak ezen képekben, hasonlatosságokban , hanem amazokbart is, nem csak így hanem amúgy elöadatva is egymáshoz illendőleg, v.