Schnell, Ludwig Peter Johann: Példákba foglalt erköltsi tanítások. Második darab (Pest - Posony, 1822)-988

Huszonkilentzcdik

Minden emberek eránt gorombául ’s szemtelenül viselte magát, alatt valói eránt kegyetlen vólt, meg a’ maga derék Feleségévelis gyalázatosán bánt — Különösei utálatos módon bánt a' maga betsületes öreg Annyival, a’ ki Házánál lakott vóit, es azt reményiette lelole. ^ hogy öregségének islápját vagy gyámolát ö benne fogja fel találni. Hajánál lógva vontzolta a’ földön elébb odább, ütötte, verte, lábával rugdosta, ’s feltette magában; bogy Házától elűzi. Lehetetlen vólt a’ .boldogságnak egy iíly utálatos ember Házától el nem távozni.

Megjegyzésre méltó, a’ mit jövendölt ö felől e egy öreg ember, a’ ki nem nagy rangú ember vóit ugyan; de a’ Világban nagy tapasztalása és es méretű«. Ez ottan-otian elment az Albert boltjába egy pohár pálinkát inni. A’ többek között ott találván egy ifjú Berlini embert így s.’.ól- lőtt hozzá ; „Hallja! (ehetetlen , bogy ennek az Albertnak jó vége legyen; mert úgy nem len• ne igaz Isten az Egekben , és a Szent Írás hazudna. — Én ugyanis egy ízben olyankor találtam ide vetődni, midőn ez az emberiség motska a’ maga öreg édes Annyát hajánál fogva hurtzolla a’F öldön, és iszonyúképpen bo- tozta. Fin ugyan megnem érem} de maga jóval itjabb léven én nálamnál, meg fogja érni ; hogy ennek a’ haládatlán Teremtésnek iszonyatos kimenetele leszsz“ akkor emlékezzen meg róla, a‘ mit én most mondók.

Az öreg megitta a’ pálinkáját, meg-fizetctt értté ’s elment 5 a’ jövendölése tökélletesen bétel- lyesedett, Mihelyt az ember kötelességének tel75