Schnell, Ludwig Peter Johann: Példákba foglalt erköltsi tanítások. Második darab (Pest - Posony, 1822)-988
Példa. 45 rú környülállások között Var önné Aszszonyság. Az a’ kevés pénz, mellyet takargatott, az Orvosságra ’s az Or vos fáradtságára elment, 's tsak annyi maradt; hogy négy, öt napig alig élhetett- el belöile. Látta azonban azlis; hogy még Ambrus nem dolgozhalik, Tartott attólis ^ hogyha hamar hozzá log a’ dologhoz, újra megbetegszik. Egy estve magánosán ülvén Szobátskájában, sanyarú állapottyát forgatta elméjében. A’ jó Ambrus nyonmrúsága jobban gyölrölte szívét, mint a’ magáé, Kanta; hogy annak segítségét elfogadta, ’s így* beszélgetett magában; ,,Ambrus én érettem áldoztafel mindenét — én nálam nélkül ő boldog lehetett volna. Munkája által tisztességesen táplálhatta volna magát. De az ő én hozzám való barátsága elrablotla az ő nyugodalmát,’ megelégedését és boldogságát, 's ki tudja, nem kerulé életébeis? És én — én soha se leszek ollyan állapotban , hogy az ő jó- ♦éleménnycit viszsza fizessem, ah soha se lelik ki az en tőlem! Tsak egyedül az Isten fizethelile ezt az adósságot, ö jutalmaztathat egyedül meg egy Hlyen Virtust/' A’ mint így beszélgetne magában, 'Susdana nagy lélektelen bészalad a’ szobába ’s azt mondja: hogy egy szép Aszszonyság állottmeg hat Lovú Hintóbau a’ Kapu előtt, és kíván az Aszszonnyal szóllani. Aaronné Aszszonyság így szollá: „Az bizonyosan nem jó helyen jár — eltévelyedett — ’s más Házhoz akart menni“ „óh nem, monda ’Susanna — magam littam én azt az Aszszonyságot. Kérdezősködött Varonné Aszszonyság felöl, ki itta’ harmadik Eme-