Schnell, Ludwig Peter Johann: Példákba foglalt erköltsi tanítások. Második darab (Pest - Posony, 1822)-988

P é l cl a

fizetni. Ezt a’ terhet ő végre megunta, és óhajtott ollyan alkalmatosságot, meily ötét az alól fel- szabadittsa.

Az 1796dik Esztendőnek Oszszén némeüy Anglus Lovaglók érkeztek Göttingába, hol egy darab ideig tartózkodván, mesterségeket pénzért mutogatták. S okiak az ollyanok néha-néha kis gyermekeket venni, vagy más módon magokhoz keríteni , a’ kiket osztón gyenge gyermekségektől fogva magok mesterségére tanítván, idővel azokból sok pénzt vesznek bé.

Ennek a’ szegény gyermeknek Altyais ekkor ezt a' gyalázatos feltételt határozta meg magában, hogy ötét az Anglus Lovaglóknak eladja ; azért, izent a’ Parasztnak; hogy sietve menne a’ Városra a’ gyermekkel, mert különös beszédje lenne vele. A’ gyermek már négy esztendős volt. A’ Paraszt és annak Felesége jól viselték gondját, és úgy szerették mint tulajdon gyermekeket. Minthogy most az Attya szólhttatta, mind a’ ketten elindullak vele, és mihelyt Göttingába jutottak, azonnak tudakoztak az Attyától: miért parantsol- ta volna behozni?

De az.semmit a’ kérdésre nem felelt j hanem a’ kis gyermeket karjára v'évén kiment, azt mondván : hogy mindjárt viszsza lóg térni. Azzal bé- ment egy másik házba, a’ hol várta az Anglus Lovagló. A’ Paraszt mindjárt kezdett gyanakodni , azt ugyan nem merte gondolni: hogy olly kegyetlen lehessen, hogy tulajdon Gyermekét eladná $ hanem attól tartott: hogy másuvá akarja kosztra adni, és mivel szívesen szerette, s már nagyon hozzá szokott, nem örömest akart tőle

megn