Schnell, Ludwig Peter Johann: Példákba foglalt erköltsi tanítások. Második darab (Pest - Posony, 1822)-988
208 Hetvenkil en tzedik „Engemet Gentilnek hívnak, és én ki vándorlóit Frantzia Pap vagyok. Najhauzban a’ lJa- derborni Hertzegségben tartózkodom egy hasonlóképpen kivándorlottFrantzia Tiszttel. Ez a’ Tiszt kinek nevét elhallgatom, a’ hét esztendős Háborúban Kapitány fővel szolgált a’ Frantzia Seregnél, ’s ezen a’ tájékon volt. 1762-dik Esztendőben Ka- rátsony körül a’ főbb Tisztek egy sereggel el küldették; hogy valami hadi dolgot vigyen végbe. Azzal az alkalmatossággal ezen a'Falun ment keresztül, a’ mikor az alattavaló Katonák itt igen erős rablást tettek az abrakra ’s más dolgokra nézve. Ez a’ Tiszt rci^t már egy erőtelen beteges öreg. A’ külömbb-kiilömbbféle szerentsétlenségek ’s ínségek között, mellyek őtet nyomják, különösen szivén fekszik az: hogy akkor a’ rablást mrgnem akadályoztatta, tsendesen megnem haihat addig, míg a’ kárt viszsza nem téríti, mel- lyet az ide való Lakosok az ő hibája miatt vallottak, azért küldött engemet ide; hogy azoknak a’ Lakosoknak, kik akkor megkárosítottak, io. Karolint íizessekle. A’ Landverhageni Prédikátor a’ Helység bíróját a’ több Előkelőkkel magához hivatta, ’s a’ dolgot elheszéllette nékick. A’ Frantzia Pap leszámlálta a’ Pénzt az Asztalra; de a’ Gyülekezet Elöljárói nem jóra magyarázták ezt a’ dolgot, és gondolkodtak elvevése felől. Mert mivel a’ GeU T 0 nerál Jourdán Serege Dúszszeldorfnál az e- lőtt kevéssel jött által a' Rajnán, és még akkori tájbanis azon a’ tájékon tartózkodott, tartottak a’ jó emberek tőle; hogy ne talán a’ Frantziák hoz- zájokis elmennek, ’s akkor roszszul járnak a’ pénz felvétele miatt. Mi-
