Schnell, Ludwig Peter Johann: Példákba foglalt erköltsi tanítások. Második darab (Pest - Posony, 1822)-988

Példa.

201

Mivel pedig a’ Tiszt az Ifjúnak egész maga -viselésében valami különöst vett észre, lassan útónná lopakodott* hogy meg lássa, hová megyen. Hát látta; hogy egyenesen a’ Város Tömlömtzéhez szaladt, a’ hol kopogtatván, bébotsáttatott.

Bé ment utánna a’ Tisztis, és mindent meglátott , a’ mi esett, és hogy mi indította az Iíjat arra, hogy Katonává légyen.

Az ifjúnak Attya 100 forint adóság miatt ült a’Tömlötzben, mellyct le nem fizethetett. Azért lett hát az ifjú Katonává, hogy az Attyát megszabadíthassa. Mihelyt bé ért a’ Tömlötzbe} azonnal beszéllctt a’ Tömlütz-Tartóval, és gondviselésére bízta a’ 100 forintokat. Azután az Atlyához szaladván, nyakába borúit, és tudtára adta szabadulását. A’Katona Tiszt utánna ment, és látta, miniódon a’ betsületes öreg belső örömmel derék Fiát szívéhez szorította, és könnyeivel áztatta, ’& nem szóllhatott egygyet is.

A’ Katona Tiszt rá nem mehetett; hogy egy oHy derék fiú eladja Szabadságát. Feltette hát magában ; hogy szabadsággal megajándékozza, és a’ 100 forintot a’ magáéból a’ Kaszszába viszsza tegye. így szóllott hát az öreghez:

„Légyen nyúgodtt szívvel, én magát egy ol- lyan jó fiútól megnem foszthatom. Hadd légyen nékernis részem az ő nemes tselekedetében. O szabad leszsz, és én azon a1 summán semmit se búsulok, rneilyet ő ollyan jó végre fordított".

Mind az Attya mind a’ Fiú lábaihoz esett a’ Tisztnek. Az ifjú ugyan nem akarta elfogadni az ajándékoztatott szabadságot; hanem kérte a’Tisztet ;