Schnell, Ludwig Peter Johann: Példákba foglalt erköltsi tanítások. Második darab (Pest - Posony, 1822)-988
166 Hatvankettő dik a’ vén Házat maga gyújtotta vólnafel, hogy egy új Háznak építésére pénzt nyerhessen az arra rendeltetett Kaszszából. Ezt a’ gyanút nagyon erősítették a’ Környülállásokis; mert tudták, hogy az az előtt való napon más Faluba vitte légyen minden betsesebb Holmiját, és hogy estve a’ Barmaids más Istállóba hajtotta, és hogy a’ tűz támadáskor elilantott, és a’ tüzet éppen nem oltotta. Mind ezek a’ Környülállások annyira reá sütötték a’ Gyanút 5 hogy azonnal Fogságba tétetett. Meg volt hát már Szibillának az a’ két kívánsága; hogy tudniillik a’ Háza megégett, és hogy a’Férje Fogságba tétetett. Bizonyosan reményiette ; hogy ha majd tagadná, kínozni kezdenék, ő pedig a’ fájdalmak kiállására gyenge volna ; maid hát magára vallana, ’s mint Gonosztévő megülettetnék. Ez mégis lett volna, ha Szibilla hallgatva mogult volna. De nintsen békesség az istenteleneknek, nints nyugodalma az ő Lelkeknek. így vóit ezzel Szibillaxs. Nem várhatta ö azt; hogy majd mint jár az ő Férje. A’ roszszaság, ’s a’ boszszúállás kívánása kergették ötét, hogy szaladjon maga vádolni az ártatlant; hogy annál bizonytalanabb arra a’ büntetésre Ítéltessék, mellyet ő érdemiéit vólnamcg. Egygyet gondolt hát, melly ő előtte kétség kívül okes Találmánynak látszott; de a’ melly valójában igen ostoba volt, s magát taszította veszedelembe. Már tsak addigis esztelenül tscleke- dell; hogy midőn maga véghez vihette volna, mégis a’ Bepnyátis maga mellé vette a’ gyújtáskor. De még bolondabbúl tsclekedett most, midőn a’ Leányt veszi elő eszközül arra; hogy vá-
