Schnell, Ludwig Peter Johann: Példákba foglalt erköltsi tanítások. Második darab (Pest - Posony, 1822)-988

Példa.

145

gyötrötte őket5 azonis tépelődtek és búslakodtak, hogy einem tudták gondolni, kit’adjanak ki magok közzül? Könnyen képzelheti az ember, melly nehéz volt elöttök Testvérjeiket, Attyokíiait kiadni, vagy vitéz baráttyaikat, szomszédjaikat, kik olly sokszor hitették életeket veszedelemre a’ Városnak védelmezésében. Egy tűnődő Hallgatás, mély sóhajtás és Nyögés követte az Anglus Tisztnek Beszédjét. Végre a’ Kormányozó egy kis Dombra feladván a’ következendő Beszédet intézte az öszve gyülekezett Néphez.

„Barátim! Nii utolsó szükségre jutottunk. Vagy teljesítenünk kell a1 mi kegyetlen és For- íélyos Ellenségünknek kívánságát, vagy diihösség- gel rá rohan \árosunkra, ’s Feleségeinket öszve aprittyák azért szomjuhozó Katonák. Nézzétek körül magatokat Barátim! és válaszszátok ki azokat, kiket áldozatra kívántok kiadni a’ magatok’ megmaradásáért? Kik lesznek azok, kiket kineveztek magatok közzül, a’ kínzásra, a’ bard, vagy Kötél alá? Van-é ollyan közöttünk, a’ ki ne vigyázott, ne hartzolt ’s ne vérzett vóina érettetek? Van-é ollyan a’ ti lakos társaitok’ között, a’ ki ezt az iszonyatos és hoszszú ideig tartott ostromol ne szenvedte volna, ’s az alatt a’ Hálálnál ezerszerte félelmesebb ínséget és nyomorúságot ne hordozta volna; tsak hogy ti, és a’ Tieitek még tuendes napokat érjenek, és a’ Békességnek édes gyü- möífsével éljenek? Hát akarjaiok-é ki adni megtartóitokat? Oh nem, nem akarjatok ti ezt, bi- zonyára nemis tselekedhelitek. Az igazság, a’ Tisztelet, az emberi szeretet lehetetlenné teszik ezt ti előttetek — No mi van hát hátra? Hogy távoztat- '1-dikRész. 1U has-