Schnell, Ludwig Peter Johann: Példákba foglalt erköltsi tanítások. Második darab (Pest - Posony, 1822)-988

124 Negyvenkilentzedik Példa.

ta ezen nyomorúságában; mert az Annya majd nagyon mcgboszszonkodik reá, ha megtudja. In- teLték ott ötét, hogy jövendőre vigyázóbb légyen ’s adtak neki annyi pénzt; hogy vehetett rajta egy Fazekat. Kevés idő múlva viszsza tért a’ betsületes Leányka, vitt viszsza egynéhány kraj- tzarokat ’s így szőllott: „ uné a’ Fazekat oltsób- ban vettem meg, itt van a’ felesleg való Pénz.“ Az ő nyóitz esztendős testvér Báttyának adtak azon jő emberek egy darab Sülttet. De ő abból semmit sem evett, ’s a’ midőn annak okát kérdezték volna, nem felelt. A’ midőn magánosán maradt volna a’ Szobában, eltette a’ Zsebjé- be; ’s éppen akkor lépvén bé a’ Szobába valamelyik azt kérdezte tőle hogy mit'tsinált volna a* Sü. ttel ? Elsőben semmit sem akart felelni; végre megvallotta: hogy a’ zsebjébe tette; hogy az An- nyának haza vinné, ’s így szőllott a’ mellett: Minden Vásárkor siittet az Atyánk magának Petsenyét, ’s a’ mi abból megmarad, nekünk adja. De az Anyánk égesz esztendő által tsak egyszer sem eszik húst; ezért viszem neki ezt a’ Sülttet, hogy szegény őis egyék egyszer már jó ízűt.

Negyvenkilentzedik Példa.

Egy derék FŐldmivelÖ.

*79í-dik Esztendőben Bázelben hóit meg *gy Lützelburg nevű Gróf. Kevéssel halála •előtt ollyan rendelést tett; hogy az ő hóltt te-» *stét egygyügyüen ’s Pompa nélkül temessék el. O a’ haszontalan temetési költséget megakarta tartani, ’s abból a’ szegényekkel kívánt jól ten-»