Schnell, Ludwig Peter Johann: Példákba foglalt erköltsi tanítások. Második darab (Pest - Posony, 1822)-988

la az a’ jó szívű öreg szerentsés lett, és hogy ó most azon boldogságának Osztályossá lehet.

Most már elfelejtkezett minden nyomorúságairól, mellyeket szenvedett vala, és az ö utolsó napjai gyönyörűséggel és nyugodalomban folydo- gáltak az ő Jóitévojének társaságában.

Sok nyomorúsági vágynak az igaznak; de mind azokból megszabadntya etet <xi ür. ’66lt. §4: 20.

Marmintzkilentzedik Példa.

Egy jóltévo Katona Tiszt.

Egy' szegény Tsászári Tisztnek voltának tíz Gyermekei, (j azokat igen nehezen táplálta. Még-» is egy más idegen Gyermekkclis éreztette Jóltévő- ségét. Mert ö egy most született kis Gyermeket talaiván az úton lakó hajléka Kapuja előtt, hé- vitte a’ maga Házába, és éppen úgy táplálta, mint a’ maga tulajdon Gyermekeit.

Yz Isten úgyis gondját viselte ennek a’ Famíliának, hogy az semmiben szükséget nem látott, Mert az ember szerető Il-dik Jó séf f 'sászár, a’ ki betsülte és szerette mind azt, valami jó és nemes tselekedet volt, meghallván a’ 1 isztnek szép tselekedetél, elment maga a’ Tisztnek házához, tudakozódott számos Haza Népe felől, és kérde^- zősködöü az idegen Gyprmek íelőlis. A’ Tiszt azt felelte: '

„Midőn kapum előtt láttam volna fetrenge- ni, nem mehettem rá $ hogyr az ártatlan Teremtésen ne segittsek. — Elgondoltam: hogy őis el*» élhet szegény az én Gyermekeim között: szegény megboldogult Feleségem magais örömest felfog-.

ti

Harmintzkilentzedik Példa. lOŐ