Thezárovich Gábor: Titkos látású homíliák, Sz. János apostol Jelenésének XIX-XXII-ik részeire… (Debreczen, 1843) - 90.204

Öt)

vány imádásra rábírhassa. Antiókus a ’Sidókközött példázta előre Antikrisztust , a’ keresztények közölt. Az első úgy, mint a’ másik, fő eszköze volt, és lészen a’ Lutzipernek. Valamint bánt Lutziper, Antiókus által, az igaz vallasd ’Sidókkal: úgy, és keményebben is bánik ő majdan, Antikrisztus által, az igaz hitű, jó keresztényekkel. Elhiteti, ’s ellenek ki is hívja Gőgöt, és Mágogot, és egybegyűjti azoic at a viadalra, kiknél: számok, mint a tenger fövénye. Oh tenger népek ! kétszáz millomnjd népek ! Jel. IX. 16. de mind eggj'ig, csak vért szomjúhozó népek! Hová jöttök, és fértek? Mit is cselekesztek ? Hová? Megmondja sz. János: és feljövének a’ földnek szélességére, úgy; liogy rengene a’ föld alaltok, kivált akkor: a’ midőn, valamely sík mezőn, eggyvitt állana, ’s ka-rnpí- rozna a’ táborok. Mit cselekesznek pedig, mit? Ezt is megmondja sz. János: és körűlvévék a’ szentek táborát. Azokat a’ barlangokat tudniillik felkutaták , a’ mellyekbe, mint valami bátor* ságos táborokba, elfutottak, ’s elbújtak előlök, a’ megfélemlelt jó keresztények. Itt már, ha kikre találnak: óh majd ő velek melly irgalmatlanéi bánnak a’ dühödtek! Vagy a’ keresztény hitet ő velek megtagadtatják; vagy külömbnél külomb kínzásokkal , életüknek keserű végit szakasztják !

§. 3. Illy veszteségeikben, a’ keresztények, nem rántanak-é fegyvert üldözőik ellen? Nem bizony. A’ keresztény hitnek védelmezéséért nem ontják ők mások vérit, nem : hanem inkább a' magokét ontatják. Hiszen hajdan, a’ ’Sidó Ma- kabéusok , az őket üldözők ellen harczollak , és ellenséges vért is ontottak! Úgv van: de még ükkor az Isten báránnyának sem szelid példája;