Ismeretlen szerző: Liturgia, vagy a közönséges isteni-tiszteletnek és az arra tartozó némelly szent rendtartásoknak és foglalatosságoknak módja és formája (Sárospatak, 1814) - 90.200
munkásságát, valamint mindnyájunkkal, úgy közelebb ezzel a’ mi erptelen Atyánkfiával is, hogy mind mi, mind Ö az által a’ hitben, a’ szeretetben és a' reménységben megerosíttetvén, új életet érezzünk magunkban, a’ te halálodat örvendező szívvel hirdethessük, és annak emlékeztető szent jegyével a’ magunk lelkünk’ idves- ségére élhessünk. DitsŐítünk mi tégedet óh mi mennyei jó Atyánk! hogy mi érettünk, büntetésre méltó teremtéseidért a’ te szent Fijadat engesztelő-áldozatul rendelted. Magasztalunk tégedet is mi Istentől rendeltetett Közbenjárónk! hogy te még a’ te életedet sem kímélletted mi érettünk; hanem azt, mint a mi lelkűnknek leghívebb barátja, mi helyettünk, kik tenéked ellenségeid valánk, a' halálra-is adtad. Álmélkodunk mi óh áldott Jézus! ezen te tsudálatos szeretete- den, és azt teljes szívünk szerént magasztalván, már előre örvendünk azon boldogabb állapotunknak, mellyben ezért tégedet az Angyalokkal, és a’ megboldogult! ( 8* )
