Ismeretlen szerző: Liturgia, vagy a közönséges isteni-tiszteletnek és az arra tartozó némelly szent rendtartásoknak és foglalatosságoknak módja és formája (Sárospatak, 1814) - 90.200
6.) Még arról is jeles vallást teszünk a’ keresztsedben, hogy mi tellyes igyekezettel a’ Jézushoz kívánunk hasonlítani, és magunkat az ö lelke által vezéreltetni engedjük; hogy mi bennünk is azon indulatok legyenek, a mellyek Ó benne voltak. Mivel az egész keresztyén Vallásnak bennünk azt 'kell eggyátalján fogva raunkálódni, hogy mi a’ bűnöknek meghalván, élvén pedig az igazságnak, mint a" Jézusnak szenteltetett emberek, minden jótselekedetekben bövölködjünk. Ezekre a' szentséges kötelességekre ajánlják-fel magokat a’ megkeresztelkedök. Ezekre kötelezik magokat a megkeresz- teltetendo kisdedek helyett a’ szülék, és a- zoknak képeket viselő kereszt-atyák ’s a- nyák is, meiiyekre tehát ezek azokat, majd mikor az ö lelkek' tehetségei kifejtödzni kezdenek, mind megemlékeztetni, mind »•elkövetésekre oktatni 's vezérelni tartoznak. És vallyon mit lehetne nekünk is ez előttünk lévő kisdedre Istentől jobbat kérnünk, mint ezt: hogy ezt a' szent rendtartást Ö reá nézve is ezen szent végekre megáldani méltóztassék, így könyörögvén o érette; ( 1* )