Winklern Johann: A' Szent nagy-hét, vagy is: vezérlés: ezen időt a' kereszténység' lelke szerént eltölteni (Kolosvár, 1831) - 90.125

96

Nagy-Szereda. (A' Mise.)

Ötöt mint egygy poklosnak állittottuk, és az Istentől meg ostoroztatottnak , és meg1 aláztatottnak. Ó pedig meg sebesittetett a’ mű hamisságinkért, meg rontatott a’ mű bűneinkért; a’ mű békességünk’ figyelme vagyon rajta, és az O kékségével gyógyultunk meg. Mű minnyájon mint a’ juhok el tévelly edtünk , ki ki az ő útára térült, és O reája tette az Ur minnyájunknak hamisságát. Meg áldoztatott mert Ö akarta, és meg nem nyittotta a3 száját , mint a’ júh vitetik a’ halálra, és meg némúl mint a’ bárány az ötöt nyirő előtt, és meg nem nyittya a’ száját. A’ nyomorúságból, és az itiletből ki vétetett , az O nemzését ki be- szélli meg? mert ki vágattatott az élők’főidéből : az én népem’ bűnéért vertem meg Ötöt. És istenteleneket ád az O el temeté- séért, és gazdagot az O haláláért, mivel hogy hamisságot nem tselekedett, se álnokság nem volt a' szájában. És az Űr meg akarta Ötöt rontani betegség által : ha lelkét a’ bűnért adgya, hoszszú életű magot lát, és az Ur’ akarattya az O keze által szerentsés lészen. Mivel hogy munkálkodott az Öleiké, meg láttya, és meg elégedik: az O tu- dománnyával Ö az én igaz szolgám meg igazitt sokakot, és azok' hamisságit O hordozza. Az okáért sokakot osztok néki , és az erőssek* ragadománnyit el osztya, azért hogy halálra adta lelkét, és a' bűnösök közé számláltatott ; és Ó sokaknak bünököt viselte, és a’ bűnösökért könyörgött.

NÉP. Háld Istennek.