Winklern Johann: A' Szent nagy-hét, vagy is: vezérlés: ezen időt a' kereszténység' lelke szerént eltölteni (Kolosvár, 1831) - 90.125

8i

f F'/

Es kezdek némellyek Ötöt; pökdösni, és az O ortzáját bé fedni, és nyakon tsapd^osni Ötöt, és mondani néki; PróJ'étály.l Es a1 szolgák artzúl tsapdossák vala Ötöt,

Es midőn Péter a’ pitvarban oda alá volna, el jőve egygy a' Fő Pap’ szolgálói közül, és mikor látta volna Pétert, bogy melegittené magát reá tekéntvén mondat Te is a Názáreti JÉSUSsal valálj Ő pedig meg tagadá mondván/A Se nem tudom, se nem értem mit mondaszsz. És ki méné a’ pitvar eleibe, és szollá a’ Kakas. — Ismét pedig midőn látta vólna ötöt egygy szolgáló kezdé mondani a' környül állóknak; Hogy ez azok körzői való. Ó pedig ismét meg tagadá. — És egy kevés vártatva ismét a’ kik ott állanak vala mondának Péternek ;(^ Bizony azok közül vagy, mert Galileai is vágyé O pedig kezde átkozód- ni , és eskünni , hogy nem üsmérem azt az embert a’ kit mondotok. Es azontól szollá a'kakas; és meg emlékezék P;éter az igéről, mellyel mondott vala néki JÉSUS ; IVlinek előtte a’ kakas kétszer szóllyon, háromszor tagadsz meg éngem; és sírni kezde.

És mingyárt reggel tanátsot tartván a’ Fő Papok, a' vénekkel, 's az írástudókkal, ésf az egész gyülekezettel , meg kötözvén JÉSUSt el vivék, és a'Pilátus'kezébe adák. És kérdé Ötöt Pilátus ji\Te vagy-e' a' Zsidók.' Királlyá ? J Ö pecFg felel vén monda néki 1> Te mondod. -Jé És vádollyák vala Ötöt a’ Fő Papok sokakban, Pilátus pedig

Nagy-Kedd. (Ä Mise és Pas-sió.J