Winklern Johann: A' Szent nagy-hét, vagy is: vezérlés: ezen időt a' kereszténység' lelke szerént eltölteni (Kolosvár, 1831) - 90.125
4 való bízása; indulatainknak meg zabolázása; egygy szóval : a’ mű édes Mesterünk’ bátra hagyott példájának követése , a’ régi Keresztények’ szokása szerént ( a’ kik ezen hétben az erköltsiségre különösön ügyeltek) öregbedgyék, e’ vala tzélja , és o- hajtása az íróknak. 5 JEGYZÉS. Elejénte a’ Nép értette a’ Papnak szavait , mert az Isteni szolgálat a’ Nép’ nyelvén tartatott ; de több nyelvekhez is ki terjedvén az Evangyelium, és a’ Keresztény Rendtartás, ’s ugyan azon egy Templomban egyszersmind több nyelvből való emberek-is lévén , *s mindenik nyelvén most egyszersmind nem szóllhatván , azért az illy hel- lyeken a’ Deák nyelv vétetett bé Isteni szolgálat Nyelvének. Elejinte tehát azt, a’ mit most a’ Minister, vagy Kántor felel , a’ jelen lévő Népek felelték. Azért ezen könyvben-is a’ hói a’ Pap szóll, ezen szó Pap; a’ hói a’Minister vagy Kántor, ezen szó: Nép lészen. A’ Deák nevezetek többire megtartatnak, ’s vagy mindgyárt mellettek , vagy a’ Könyv’ végén leszsz értelmek’ megfejtése.
