Winklern Johann: A' Szent nagy-hét, vagy is: vezérlés: ezen időt a' kereszténység' lelke szerént eltölteni (Kolosvár, 1831) - 90.125

Virág-Vasárnap. (A* Mise.')

49

vévén ezen ditső Kelyhet is szent és imádandó kezeibe, ’s hálát adván Néked, meg áidá, és adá Tanitvánnyinak mondván: vegyétek és igyatok ebből minnyájon :

Mert ez az én Véremnek az ujj és örök Szövetségnek fíelyhe, cC Hitnek Titka, melly érettetek , és sokakért kifog- ontatni a’ bűnök' botsánattyára,

(Ez a’ Consecratio , és most a’ Pap a’ Szent Kelyhet le tévén mondgya: Valahányszor ezt tselekeszitek, az én emlékezetemre tsele• kedgyétek, ’s az utána a’ Szent Kelyhet fel emelvén meg mútattya a' Népnek.

AZ ELEVATIO UTÁNN.

Mire nézt meg emlékezvén Uram ! mű Te szolgáid, sőt a’ Te egész Szent Néped ugyan azon Krisztus Szent Fijadnak, ’s a’ mii Urunknak olly boldogittó szenvedéseiről, halottaiból való feltámadásáról , és di- tsősséges Mennybe meneteléről , fel ajánlunk Nagy Felségednek a’ Te adományid- ból: tiszta, szent, és szeplőtelen Áldozatot, az örök életnek Szent Kenyerét, és örökké tartandó Udvességnek Kelyhét.

Tekénts Úr Isten ezekre engesztelő, ’s kéllemetes tekéntettel, és fogadd el kegyelmesen, valamint bé vetted, és el fogadtad a’ Te hív szolgádnak Ábelnek ajándékát, ’s Ábrahámnak és Melkizedeknek Áldozattyait.

Alázatos szível kérünk Téged Mindenható Úr Isten ! viteld ezt Szent Angyalod keze által a’ magosságban Szent Felséged’

*