Winklern Johann: A' Szent nagy-hét, vagy is: vezérlés: ezen időt a' kereszténység' lelke szerént eltölteni (Kolosvár, 1831) - 90.125

Virág-Vasárnap, (A’ Mise és Passióé) 5j

pedig Pilátus hogy semmit nem használna, hanetn inkább támadás lenne : vizet vévén meg mosá kezeit a’ nép előtt mondva nA

Ártatlan vagyok én ez Igaznak vérétől, ti lássátoííl Es felelvén az egész nép monda : az ö vére mü rajtunk, és a’ mii Fi- jainkon.

Akkor el botsáttá nékik Barabást , a’ meg ostoroztatott JESUSt pedig kezekbe adá, hogy meg feszittetnék. Akkor a’ Tisz- tartó’ vitézi el vivén JÉSUSt a’Tanáts házba, egygybe gyűjték hozzája az egész tso- portot; és le vetkeztetvén ötöt, veres karmazsin szinű felső ruhát adának reá, és tövisből koronát fonván, a’ fejére tévék, és nádat a* jobb kezébe, és térdet hajtván e- lőtte, tsufollyák vala ötöt —— mondván : Üelve zl égy . Zsidók Királlyá ! És reá pökdös- vén, vévék a’ nádat, és a’ fejét verik vala; és minek utánna meg tsufolták ötöt, le vet- kezteték a’ felső ruháiból, és fel öltöztetek az ő ruhájiba, és vivék ötöt, hogy meg fe- szittenék. Ki menvén pedig találának egy Simon nevű Cirenei embert, ezt kénszerit- ték , hogy fel venné az ő keresztét, és jövőnek a’ hellyre, melly Golgotának mondatik, melly az Agy Koponyának hellye ; és adának néki innya epével elegyittetett bort; és mikor meg kostolta vólna, nem akará innya. Minek utánna pedig meg fe- szitték ötöt, el oszták az ő ruháit, sorsot vetvén , hogy bé tellyesednék, a’ mi meg mondatott a’ Próféta által, mondván: El osztották magoknak az én ruháimot, és az