Winklern Johann: A' Szent nagy-hét, vagy is: vezérlés: ezen időt a' kereszténység' lelke szerént eltölteni (Kolosvár, 1831) - 90.125

Virág-Vasárnap. (A’ Mise és Passió,)

29

/ *Az időben mönda JESUS az Ő Tanitvánnyinak Tudgyátok hogy két nap u- ion Husve't lészen, es az: ember’ Fii a el- drúltatik , hogy meg feszittessék. j Akkor egybe gyűlének a’ Papi Fejedelmek , és a’ népnek vénei a’ Fő Pap’pitvarába, ki mondatik vala Kaifásnak, és tanátsot tartanak, hogy JESUSt álnoksággal meg fognák , és meg ölnék, mondának pedig £ Ne az ünnep napon , hogy ne talán támadás légyen a' nép közöttíf*.Mikor pedig JÉSUS Bétániában volna a’ poklos Simon’ házában , járula ő hozzája egygy Aszszony állat, kinek drága kenetíí alabástroma vala, és az asztalnál ülőnek a’ fejére önté; látván pedig a’ Tanítványok, boszonkodának mondván Cm ire való e' vesztegetés? mert ezt drágán el adhatták volna, és a szegényeknek adhatták volna ^Tudván pedig JÉSUS monda nékik : D AJi'ért vattok ez Mszszony állatnak hántására ? mert jó tselekedetet tselekedett velem; mert mindenkor vannak szegények veletek , én pedig nem mindenkor vagyok veletek^ mert ez e' kenetet a' testemre öntvén, az én temetésemre tselekedte ; bizony mondom nektek valahol ez az Evangyéliom pré- dikáltatik az egész világon, az is meg mondatik, a’ mit e’ tselekedett, az ö emlékezetére. Akkor el mene egygy a’ tizenkettő közűi, ki mondatik vala Judás Is- káriotesnek, a papi Fejedelmekhez, és monda néki k /\Mit akartok nékem adni, és én ótöt kezetekbe adom ? dA zok pedig ren-