Winklern Johann: A' Szent nagy-hét, vagy is: vezérlés: ezen időt a' kereszténység' lelke szerént eltölteni (Kolosvár, 1831) - 90.125

12

Virág-Vasárnap. (Pálma Szentelés.)

tellyesednék a’ mi mondatott a’ Próféta által , mondván : Mondgyátok meg a’ Sión Leányának: Imé a’te Királlyod jó néked szelíden, ülvén a’ szamáron, és a' tereli viselőnek vemhén. El men- vén pedig a’ Tanítványok tselekedének, a' mint parantsolt vala nékik JESUS, és el hozák a’ szamárt, és a’ vemhét : és tévék azokra az ő ruhájokat, és ötöt fellyül reája ülteték. A' sok Sereg pedig le teritté az ö ruháit az úton: egyebek pedig ágokat vágnak vala a’ fákról , és el terittik vala az úton. A’ Seregek pedig mellyek elől mennek vala, és a1 mellyek követik vala, kiáltanak vala, mondván : Hosánna a’ Dávid Fijának ! áldott a’ ki az Úr’ Nevében jő!

NÉP. Ditsiret Néked óh Krisztus. (Laus tibi Christe.)

(Most el kezdi a’ Pap az Oltár’ bal részén a’ Pálma Szentelést, ekképpen:)

PAP. Az Úr légyen veletek.

NÉP. És a te Lelkeddel.

PAP. Könyörögjünk.

Öregbítsd óh Isten ! a’ Te benned re- ménlőknek Hitét, és az Előtted esdeklőknek kérését kegyelmesen hallgasd meg! Szállyon reánk a’ Te sokféle irgalmasságod ; -J- áldassanak meg ezen Pálma, vagy Olajfa ágak is : hogy a’ mint a’ Bárkából ti szálló Noét , és az Egyiptusból az Izrael fijaival ki menő Mojzest, mint az Anya- szentegyház’ Elő példázóit sokképp meg áldottad, úgy mü is, a’ kik ezen Pálma és