Winklern Johann: A' Szent nagy-hét, vagy is: vezérlés: ezen időt a' kereszténység' lelke szerént eltölteni (Kolosvár, 1831) - 90.125
gö Nagy-Szereda. (ví’ Mise és Passióé) örülének és fogadák hogy pénzt adnának néki , és reá felele, és alkalmatosságot keres vala hogy el árulná Ötöt fel lázzadás nélkül. El jőve pedig a’ Kováztalanok’ napja, mellyben szükség vala meg ölettetni a’ Husvétnek; És kúldé Pétert és Jánost mondván : el menüén készittséteh el nekünk a Husuétet, hogy együnk. Azok pedig mondának , hói akarod hogy el készittsúk ? És monda nékik: íme be menüén ti a Városba, élőtökbe jo egygy ember, egygy korsó vizet vivén , mennyetek titánná a’ házba, mellybe bé mégyen, és mvndgyá- tok a' ház gazdájának : Azt mondgya néked a' Mester.' Hói a' szállás a' hói Hasvétet meg egyem a' Tanítványimmal ? és ö néktek egygy el készíttetett vátso- ráló hellyt mutat, és ott készittsétek el. El menvén Pedig úgy találák, a’ mint meg mondotta vala nékik, esel készitték a' Hus- vétet. És midőn el jött vólna az óra le telepedek, és a’ tizenkét Apostol Ö vél le; és monda nékik : Kévánva kévántam e’Hasvétet meg enni veletek minekelötte szen- vedgyek; mert mondom néktek, hogy ettől fogva nem eszem azt, míg nem bé- tellyesedik az Isten országában. És vévén a’ pohárt hálakot ada, és monda : Vegyétek és oszszátok el közöttetek; mert mondom, néktek , hogy nem iszom a szálló terméséből, míg nem az isten országa el jő. Es vévén a' kenyeret, hálákot ada, és megszegő, és nékik adá mond\án; Ez az én