Ángyán János: Közönséges isteni tiszteleten mondandó templombéli imádságok : Második, harmadik rész (Pest, 1817) - 90.122

Ditsösséget tulajdonítunk Teneked , oh em­berek’ Attya! hogy minekünk egy ollyaa bt* zonyos vezért adtál , mind a’ mi okosságunk­ban, mind kivált Szent Beszédedben , a* mely­nek vezérlése által rövid életünket, nern tsak meghoszszabithatjuk, hanem még örökkévaló­vá istehetiük; a’ mely megmutatja nekünk az életnek azt a’ böltsességét, a’ mely minden mi örömeinket megnemesitheti , és minden mi szenvedéseinket, elhordozhatókká és könnyük­ké teheti. Eltöltöttünk most is óh Isten ! a* Te jó voltodból egy egész esztendőt a’ mi életünk­ből ; óh vajha ezen bizonyos vezér útmutatá- sát követtük volna minden tselekedeteinkben , vajha úgy éltünk vólna ebben az egész eszten­dőben , a* mint hozzánk, mint emberekhez, és keresztyénekhez, illett vólna. De mit tselekedtünk mi óh Szent Isten! az elmúlt esztendőben is, valamint eddig eltelt minden esztendeinkben ? El fog bennünket a’ szégyen, ha viszsza emlékezünk a’ mi eltelt napjainkra : mert ollyakat látunk azokban, mellyek nyilvánvaló tanuia’ mi esztelenségünk- nek. -— Félünk bizonnyára félünk , hogy ezen ujj esztendőben is nem leszünk böllsebbek. — Te magadazért, óh Fő Böltsesség ! adjad nekünk a’ böltsességnek Beikét, taníts meg minket ez ál­tal a’ mi napjainkat böltsen számlálni, hogy min­denkor előttünk tartván a’mi életünknek tzélját, a’ szentséget, ebben az esztendőben is - közelebb menjünk Te hozzád , legtökélletesebb Atya! Tedd e* végre, a’ Te Beszédedet is — a’ mi sziveinkben munkássá , hogy így akármikor lesz vége földi életünknek , akár ezen* ujj esz tend ében , akár ezután, oly dőld« . Ujj esztendőre Pre'd. előtt mondandó Imád. 39

Next

/
Thumbnails
Contents