Ángyán János: Közönséges isteni tiszteleten mondandó templombéli imádságok : Második, harmadik rész (Pest, 1817) - 90.122

gasd úgy a’ környiiláilásokat, hogy a’ mi munkálkodásaik hasznos gyiímöltsöket teremjenek.

•— Légyen e’ végre foganatos a' mi szivünkben a’ Te Beszéded, mellyet mostis kül- déndesz közinkbe , hogy mindenben - a’ Te bölts rendelésed és jó akaratod szerént éljünk, a’ Jézus Krisztus által Amen.

Prédihátzió utánn mondandó Imádságé

Leborúlunk ismét óh mi életünknek jól - tévő adója és megtartója ! a’ Te imádásra mél- tó tekinteted előtt, és háláadó szívvel hirdetjük a’ Te sokrendbéli áldásidat, méíiyekkel mind lelkünkre, mind testünkre nézve , mind eddig velünk dajkálkodtál. — Mind a’ kettőt Te adtad nékünk óh minden dolgoknak fo o- ka! mind a1 kettőre nézve Te tőled vettük mind eddig azokat a'jókat, méllyék által ezek ta~ pláltattak.—Te tselekedted azt, hogy mi oílyan emberek közt születtünk, a’ kik a Te Szent Fijad’ drága Evangyeliomának világánál látnak világosságot; és ez által azt tselekedted, hogv még gyenge esztendeinkben , a’ mi homájos eí- ménkis megvilágositassék. Te küldöttéi mi- közinkbe az általis ollyan magvetőket, a’ kik a’ Te életadó Beszédednek rothadatlan magvát hintegették a’ mi sziveinkbe , azokban a’ számtalan tanításokban , mellyekre minket mind eddig méltóztattál, — Oh vajha, — mindezek oly foganatosok lettek volna mi bennünk hogy a’ Te Beszéded’ magva mi bennünk meggyökerezvén ennek gyümöltsét, az igaz kegyesség által megtermettük volna; De meg kell vallanunk , hogy ez mi bennünk sokszor kősziklára és tövisek közzé esett, keveset használt sí mi jobbulásunkra, bizony méltók let-*

46 Petéskona Préd> előtt és utánna mond. lm.